Denár és garas, dukát és guldiner, krajcár és poltura – hosszan sorolhatnánk azoknak a pénzeknek a neveit, amelyekkel elődeink ezer éven át fizettek, illetve részben napjainkba is fizetünk Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, honnan kapták ezek a pénzek az elnevezésüket? Miért hívják jelenlegi törvényes fizetőeszközünket éppen forintnak? A következő hetekben 12 részes, „Denártól a forintig” című sorozatot indítunk, amelyben a magyar pénzelnevezések etimológiáját járjuk körül.

A cikksorozat tizenegyedik részében a fillér pénzelnevezés eredetének járunk utána. Tudtátok, hogy a fillér elnevezés német gyökerekre vezethető vissza, és Magyarországon a 19–21. században három különböző pénzrendszer idején is váltópénzként funkcionált? Ezekkel a pénzekkel Te is találkozhatsz majd a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megnyíló Pénzmúzeumában, ahol bemutatjuk a közép- és újkori magyar forgalmi pénzeszközöket is

11. Fillér

A fillér pénzelnevezés a német vierer, azaz ’négyes’, ’négykrajcáros’ szóból ered, első hazai említése 1425-ből maradt fenn, majd a 19–20. század folyamán három egymást váltó pénzrendszer váltópénzeként jelent meg. Magyarországon elsőként az 1892-ben bevezetett korona pénzrendszer váltópénze kapta ezt az elnevezést. A koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk 1. §-a így rendelkezett: „Az eddigi ausztriai érték helyébe az aranyérték lép, a melynek számítási egysége a korona. A korona száz fillérre oszlik.” A törvény értelmében a váltópénzek 1, 2, 10 és 20 filléres címletekben készültek, kezdetben nikkelből és rézből, majd az I. világháború idején már vasból. 1918-ig Körmöcbányán verték őket, majd a Budapestre költöztetett gépekkel és szerszámokkal még évekig folyt tovább a verésük. Az 1927-ben bevezetett pengő pénzrendszer váltópénzének továbbra is megőrizte a fillért. Verésük 1926-ban kezdődött meg a Budapesten újonnan felállított pénzverdében, öt (1, 2, 10, 20 és 50 fillér) címletben. A II. világháború okozta nyersanyaghiány miatt az 1940-es években nyersanyagul már vasat használtak. Az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint pénzrendszer váltópénze továbbra is a fillér maradt. Az első címletsorban csupán a 2, 5, 10 és 20 filléres szerepelt, majd 1948-tól kezdődött meg az 50 filléres érmék verése. A fillér címletű pénzek értéke az évtizedek során – az egyre gyorsuló inflációval párhuzamosan – folyamatosan csökkent, a 20. század végére forgalmuk teljesen megszűnt, gyártásuk így egyre feleslegesebbé vált. Elsőként a 2 és az 5 fillérest vonták ki hivatalosan is a forgalomból 1992-ben, majd 1996-ban utolérte a végzete a 10 és 20 filléreseket, majd 1999-ben véget ért az 50 filléresek verése is.