Az 1956-ra emlékező magyar emlékérmék eltérő képi megoldásokkal jelenítették meg a szabadságvágyat, a nemzeti önrendelkezést és az áldozatok emlékét. Az ötvenedik évforduló kibocsátásait 2006-ban a forradalom legismertebb vizuális jelképe: a lyukas zászló kapcsolta össze.

Rónay Attila 5000 forintos ezüst- és 100 000 forintos névértékű aranyérméjén a sorokba rendezett 1956-os évszám a diktatórikus rendszer merevségét jelképezi. Ebből a felületből szakadnak ki a zászlót formáló részletek: maga az érmekép teszi érzékletessé a kitörést. Az ezüstpénz bicolor hatását az aranyozott szegély adja. Az aranyváltozaton két zászlómotívum bontja meg a szabályos rendet. Mindkét emlékérme szélén, köriratban a „Magyar forradalom és szabadságharc-1956” felirat olvasható.

Kósa István kétmillió példányban kibocsátott, forgalomba került 50 forintosa az Országházat és a lyukas zászlót társítja. A közismert jelképek révén a megemlékezés a mindennapi pénzhasználat részévé válhatott.

A hatvanadik évfordulóra készült, Kligl Sándor tervezte 2000 forintos érme a Rákoskeresztúri Újköztemető Nemzeti Emlékhelyet mutatja be. A 301-es parcellakő, a kopjafák és a harangláb a megtorlás áldozataira irányítják a figyelmet. A forradalmi lendület helyébe itt a gyász és a kegyelet lép. A fenti négy kibocsátás jelképei a felkeléstől annak tragikus következményeiig vezetnek.