Hetven évvel ezelőtt, 1956 forradalmi Budapestjén a pénz szokatlan szerepet kapott: a korlátlan bizalom szimbólumává vált. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére nyitott lőszeresládákat helyeztek el a főváros forgalmas pontjain. Az elesettek családtagjainak gyűjtöttek, tudatosan őrizetlenül hagyva az adományokat. A felhívás így szólt: „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családtagjainak.”

A felhívás plakátjaira egy-egy valódi százforintos bankjegyet erősítettek, amelyet bárki könnyen zsebre tudott volna tenni. Ez volt akkor a legnagyobb címlet: kihelyezése különösen erős gesztusnak számított azzal, hogy megelőlegezte a bizalmat. A járókelők a beszámolók szerint nem vitték el a százforintosokat, hanem újabb adományokat dobtak a ládákba.

Erdei Sándor írószövetségi főtitkár 1956. decemberi beszámolója 260 ezer forintos bevételt rögzített. A segélyezéshez a Vöröskereszt névsorát is felhasználták. Az „Őrizetlen pénz” néven ismertté vált kezdeményezést a magyar konceptuális művészet korai eseményeként is számontartják.