Aki keres, talál!
(óvodai nagycsoport; max. 15 fő, a foglalkozás ideje 45 perc)

Felfedező út a múzeum néhány terében, ahol megtudjuk, hogy a pénz használata előtt miként cseréltek az emberek; énekelünk a garasról, és megismerjük a királyi garasokat is. Rácsodálkozunk mai bankjegyeink egy-egy motívumára, és útjára indítjuk az MNB Aranyvonatát. A látogatást színes, elvihető feladatlap teszi emlékezetessé.

Erdei cserebere
(óvodai nagycsoport; max. 15 fő, a foglalkozás ideje 50 perc)
Az „Erdei cserebe” mese segítségével megismerjük az erdei állatok élelemgyűjtését, feleslegük cseréjét, és az ebből származó előnyöket. Felfedezzük a múzeum piacjelenetét, így tisztában leszünk a piac rendeltetésével, szereplőivel, és a mese életre keltésével kipróbálhatjuk az eladó és vevő szerepeket.

Kincskeresés a múzeumban 
(alsó tagozat; max. 15 fő, a foglalkozás ideje kb. 45-50 perc)
A fémpénzek előtti árupénzek felfedezését és értékelését követően magyar királyok egy-egy nevezetes pénzével ismerkedünk, majd egy hordóból régi pénzneveket gyűjtünk, és mai pénzeink biztonsági jeleit kutatjuk. A látogatást aranyemeléssel és az MNB Aranyvonatának megismerésével koronázzuk meg. A látogatást színes, elvihető feladatlap teszi még teljesebbé.

Cserélj okosan!
(alsó tagozat max. 15 fő, a foglalkozás ideje 50 perc)
„A bugyuta ember” meséje sok-sok tanulsággal szolgál az emberek közötti csere értelméről, céljáról. A foglalkozás során, a mese értékelésével szerzett tapasztalatok segítségével átgondoljuk ezeket a célokat és megpróbáljuk alkalmazni saját cseréinkben. Az élményekre ráerősítünk a múzeumban szerezhető látványvilággal.

A tinótól az aranypénzig
(felső tagozat 6-7-8. évf., max. 15 fő, a foglalkozás ideje kb. 60 perc)
Történelmi időutazásunk során felfedezzük és értékeljük az árupénzeket. Egy korabeli pénzügyi tanácsadó szerepébe bújva megismerkedünk Szent István, II. András, I. Károly, Zsigmond és Hunyadi Mátyás pénzével, gazdálkodásával. Górcső alá vesszük a gazdaság és az éremművészet fejlődésének egy-egy állomását. A foglalkozáson átéltek felelevenítését hazavihető összefoglaló biztosítja.

A forint históriája
(felső tagozat 6-7-8. évf.; középiskola; max. 15 fő, a foglalkozás ideje 70-80 perc)
Vajon mikor volt hazánk hivatalos fizetőeszköze a forint? A több évszázadot felölelő időutazásunk során megismerkedünk az I. Károly által veretett magyar aranyforinttal, a Kossuth-bankónak nevezett forintokkal, majd a II. világháború utáni hiperinfláció miatt bevezetett „új”, ma használatos forinttal. A forrásfeldolgozáson alapuló nyomozás során megismerjük az MNB Aranyvonatának történetét is.

Hogyan készül a bankjegy

(alsó tagozat 3-4. évf.; felső tagozat 5-6. évf. max. 15 fő, a foglalkozás ideje 70-90 perc)
Bankjegyet mindennap használunk, tudjuk, hogy a piros az ötszázas, a kék az ezres stb., de arról, hogyan készültek/készülnek a bankjegyeink, alig tudunk valamit. Pedig ez az izgalmasabb téma! Lépésről-lépésre haladunk végig a mai bankjegygyártás folyamatán, és megtudjuk, mitől lesznek ezek papír darabok többek, hogyan lesz a bankjegy gyártása során a magyar forint az egyik legbiztonságosabb fizetőeszköz.

Az internetes vásárlás pénzügyei
(középiskola; max. 15 fő, a foglalkozás ideje 70 perc)
Ma már az a ritka, ha valaki még nem vásárolt az interneten. A vásárlás mindennapi, de vajon tudjuk-e, mi zajlik a háttérben? Honnan tudja a kereskedő, hogy fizetőképes vagyok? Vajon a legjobb és legbiztonságosabb módon fizetek? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a foglalkozás során, alkalmazva a kiállítási tér egyik fontos installációját.

Meghívó a Monetáris Tanácsba
(középiskola; max. 15 fő, a foglalkozás ideje 60-70 perc)
Az MNB Monetáris Tanácsa fél százalékponttal emelte a jegybanki alapkamatot – vajon mi a jelentősége, értelme ennek a hírnek? Ha tudjuk erre a választ, akkor már irányíthatjuk is a monetáris politikát? A látogatás során ezt a döntést próbálhatjuk ki, megismerve a jegybank felelősségteljes szerepét a gazdaságban, az árstabilitás megőrzésében.