/
/
/
Foglalkozások a Pénzmúzeumban

Foglalkozások a Pénzmúzeumban

Tisztelt Érdeklődő!

A jelentkezéshez kérjük:
Regisztráljon honlapunkon, és foglaljon időpontot intézménye számára (a sikeres időpontfoglalásról visszaigazoló e-mailt kap)!
• Válasszon múzeumpedagógiai foglalkozást, és írja meg kollégánknak a muzeumpedagogia@penzmuzeum.hu címre a kiválasztott foglalkozás címét, valamint a lefoglalt időpontot! Levele beérkezését követően kollégánk felveszi Önnel a kapcsolatot.
• Kérjük, vegye figyelembe, hogy a foglalt időpont nem a foglalkozás kezdetét jelenti, hanem a múzeumba való megérkezés időpontját.
• Felhívjuk a figyelmét, hogy a foglalkozás a tematikájától függően vagy csak a kiállítás egy részében és a múzeumpedagógiai teremben, vagy kizárólag a múzeumpedagógiai teremben zajlik.
• Két időpont foglalása esetén automatikusan két foglalkozással számolunk.

Múzeumpedagógiai foglalkozásaink hétfőn, szerdán és csütörtökön érhetők el. Időpont foglalható a múzeum aktuális nyitásától kezdve 15 óráig.

Aki keres, talál!

(óvodai nagycsoport; ált. isk. 1–2. osztály, ajánlott létszám: 16 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 70 perc, ebből kb. 50 perc a foglalkozás)
Játék és varázslat a múzeumban. Régi fizetőeszközöket kézbe véve megtudjuk, a pénz használata előtt mivel és miként cseréltek az emberek. Egy piaci forgatagba csöppenünk, hogy megfigyeljük, milyen egy jó kereskedő. Megismerjük Mátyás király madonnás garasát, és mai bankjegyeink rejtett részleteit is előcsalogatjuk.

Aki keres, talál

Kincskeresés a múzeumban

(ált. isk. 2–6. osztály, ajánlott létszám: 16 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 80 perc, ebből kb. 60 perc a foglalkozás)
Felfedezzük és értékeljük az árupénzek tulajdonságait, megismerjük a pénz kialakulásához vezető utat. Ezt követően a piacjelenet szereplőivel és néhány magyar uralkodó egy-egy pénzével ismerkedünk, majd mai bankjegyeink biztonsági elemeit kutatjuk. A megszerzett tudás segítségével rejtélyeket oldunk meg, melyek elvezetnek a KINCS lelőhelyéhez.

kincskereses-a-muzeumban.jpg

Cserélj okosan!

(ált. isk. alsó tagozat; ajánlott létszám: 16 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 70 perc, ebből kb. 50 perc a foglalkozás)
A csere az egyik legősibb módja a hiányzó javak megszerzésének. A cserével együtt alakult ki az érték fogalma is. Az emberek közötti csere értelméről, céljáról sok-sok tanulsággal szolgál a bugyuta ember meséje. A mese meghallgatása után a történetből szerzett tapasztalatokat játékos formában alkalmazzuk saját cseréinkben. Van jó és rossz csere? Van értelme felmérni a kínálatot? Mi is tudunk ügyeskedni? A foglalkozás során megfigyeljük a kiállításban található piacteret, megismerjük egy vásár működését.

cserelj-okosan.jpg

Élet a koronás fők udvarában

(ált. isk. 3–4. osztály; maximális létszám: 15 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 80 perc, ebből kb. 60 perc a foglalkozás) A kiállítás megtekintésére nincs lehetőség, mert a foglalkozás a múzeumpedagógiai teremben zajlik.
Foglalkozásunk egy dramatikus játék, melynek során mesésen modellezzük le, mit jelent a bevétel, a kiadás, az adózás, és miért van ezekre szükség. Egy képzeletbeli királyság alattvalóinak szerepében megtapasztaljuk, hogy a közjóért bizony mindenkinek tennie kell. És ha mindent elmulatunk? Hogy lesz újra pénze az országnak? A játék történéseit elsősorban a gyerekek alakítják, felismerve a tényt, hogy minden döntés következményekkel jár.

elet-a-koronasfok-udvaraban.jpg

A forint históriája

(ált. isk. 7–8. osztály; középiskola; ajánlott létszám: 18 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 100 perc, ebből kb. 80 perc a foglalkozás)
Vajon mikor volt hazánk hivatalos fizetőeszköze a forint? A több évszázadot felölelő téma során megismerkedünk az I. Károly által veretett magyar aranyforinttal, a Kossuth-bankónak nevezett 1, 2 forintos bankjegyekkel, majd a II. világháború utáni hiperinfláció miatt 1946. augusztus 1-én bevezetett forint pénzrendszer családjával.
Társasjátékra invitáljuk a fiatalokat, amiben a kérdésekre a válaszokat az érem és bankjegyfalon keresik meg. A négy csapat így méri össze „nyomozóképességét”, kreativitásuk pedig a versírás, plakáttervezés, portréfotózás feladatkártyák révén mutatkozhat meg.

a-forint-historiaja.jpg

Hogyan készül a bankjegy?

(ált. isk. 3–8. osztály; középiskola, ajánlott létszám: 18 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 100 perc, ebből kb. 80 perc a foglalkozás)
Bankjegyet mindennap használunk, tudjuk, hogy a piros az ötszázas, a kék az ezres stb., de arról, hogyan készültek/készülnek a bankjegyeink, alig tudunk valamit. Pedig ez az izgalmasabb téma! Foglalkozásunk során lépésről-lépésre haladunk végig a mai bankjegygyártás folyamatán, és megtudjuk, mitől lesznek ezek a papírdarabok többek, hogyan lesz a bankjegy gyártása során a magyar forint az egyik legbiztonságosabb fizetőeszköz. A foglalkozás végén a diákok papírt, ceruzát ragadnak, és megmutatják, ők milyen bankjegyet képzelnek el.

Hogyan készül a bankjegy

Az internetes vásárlás pénzügyei

(középiskola; ajánlott létszám: 18 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 100 perc, ebből kb. 90 perc a foglalkozás)
Életünk szerves része az internetes vásárlás. De vajon tudjuk-e, mi zajlik a háttérben? Honnan tudja a kereskedő, hogy fizetőképesek vagyunk-e? Vajon a legjobb és legbiztonságosabb módon fizetünk? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ a foglalkozás során, alkalmazva a kiállítás egyik izgalmas installációját.

Az internetes vásárlás

Meghívó a Monetáris Tanácsba

(középiskola; ajánlott létszám: 18 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 100 perc, ebből kb. 90 perc a foglalkozás)
Az MNB Monetáris Tanácsa fél százalékponttal emelte a jegybanki alapkamatot – vajon mi a jelentősége, értelme ennek a hírnek? Ha tudjuk erre a választ, akkor már irányíthatjuk is a monetáris politikát? A látogatás során ezt a döntést próbálhatjuk ki, a legfrissebb adatok feldolgozásával, megismerve a jegybank felelősségteljes szerepét a gazdaságban, az árstabilitás megőrzésében.

Monetáris poltika

Váltó

(középiskola 11–12. évf.; technikumok szakképző évfolyamai; ajánlott létszám: 18 fő, a múzeumban tartózkodás ideje kb. 90 perc, ebből kb. 70 perc a foglalkozás)
Hogyan és miért alakult ki a váltó? Mi köze van a mai pénzünkhöz? A foglalkozás során a diákok szituációs játékok segítségével ismerkedhetnek meg a váltó fogalmával, kialakulásával, működésével és az adósságok szükségszerű létrejöttének mechanizmusával. Egy digitális játékban pedig egy gabonakereskedő bőrébe bújva beleélhetik magukat a kora újkori piacozás gyakorlatába, kipróbálhatják, érdemes-e váltóval fizetni, mit jelentenek a pénzhelyettesítők.

Váltó