2 pengő forint kincstári utalvány

Az 1848-1849-es szabadságharc idején sem a fémpénzek, sem a nemesfémmel fedezett bankjegyek mennyisége nem volt elegendő a költségekre, ezért többféle, fedezet nélküli papírpénzt is forgalomba hoztak: ezek voltak az államjegyek és a kincstári utalványok. A szabadságharc utolsó pénzkibocsátásai közé sorolható az 1849. július 1-jére keltezett, a kibocsátás helyéül Budapestet jelölő kincstári utalvány, amely a korábbiaktól eltérő, kevésbé igényes magasnyomással készült. A kincstári utalványokon mivel a Habsburg-ház áprilisi trónfosztása után készültek, a korona helyét egy azt idéző ornamentika vette át. A jegyek egyik csoportját Kossuth Lajos kormányzó és Duschek Ferenc pénzügyminiszter, a továbbiakat Kossuth és Szemere Bertalan miniszterelnök írta alá. A hátoldalon a korábbi jegyekről ismert, öt nyelven megismételt büntetőzáradék, az „Ezen jegyek hamisítói ’s utánzói tizenöt évre terjedhető börtönöztetéssel büntettetnek” figyelmeztetés olvasható. A ’49-es, ún. Szemere 2 forintosok az 1848–1849-es papírpénzek közül a legritkábbak közé tartoznak, csupán 2 ismert példány lelhető fel belőlük.