1000 korona 8 filléres felülbélyegzéssel, 1923

Az előoldalon barna díszítményű keretben a következő felirat olvasható: EZER KORONA értékjelzés, EZ AZ ÁLLAMJEGY, AMELY MAGYARORSZÁG FÜGGŐ ADÓSSÁGÁNAK RÉSZE, A TÖRVÉNY HATÁROZATAIHOZ KÉPEST MINDENKI ÁLTAL, VALAMINT MINDEN KÖZPÉNZTÁRNÁL FIZETÉSKÉP TELJES NÉVÉRTÉKBEN ELFOGADANDÓ. BUDAPEST 1923. ÉVI JÚLIUS HÓ 1-ÉN. Ezt követi Kállay Tibor pénzügyminiszter aláírása, majd a büntetőzáradék. Jobb oldalon ovális mezőben Szent István király koronás mellképe szerepel. Hátoldalon az ezer korona felirat öt idegen nyelven szerepel. Az I. világháború és a trianoni békediktátum aláírása utáni infláció leküzdésére új valutát vezettek be, a pengőt. Az átváltás után 1 pengő 12 500 koronát ért. Az új pénz bevezetése előtt a korona bankjegyekre rábélyegezték az új értéket, így került a 1000 koronás címletre a 8 fillér felülbélyegzés. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előírta, hogy az aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget. A trianoni Magyarországon két államjegy-sorozat – az első 1920-as, a második 1923-as évszámmal került forgalomba a korona pénzrendszerben. A második sorozatot az erősödő infláció miatt hamar ki kellett egészíteni magasabb címletekkel is. Az infláció miatt a fémpénzek gyakorlatilag eltűntek a forgalomból, így elkerülhetetlenné vált egy stabilizációs program előkészítése, mely végül az új valuta, a pengő bevezetésével zárult le. Míg Ausztriában 1 schilling 10 000 koronát ért, addig Magyarországon ettől eltérő átváltási arányt kívántak bevezetni, így lett 1 pengő 12 500 koronával egyenlő. A lakosságot igyekeztek felkészíteni a váltásra még a pengő jegyek megjelenése előtt, ezért 1926 nyarától a korona jegyekre piros színnel az új értéket bélyegezték rá, valamint átszámítási táblázatokat tettek közzé például a pénzintézetekben és üzletekben. Felülnyomott és az anélküli jegyek párhuzamosan, egyenlő értékben voltak forgalomban. Az 1000 koronás és annál magasabb névértékű papírpénzekre rányomtatták az új pénz, a pengő szerinti értéküket, így került az 1000 koronásra 8 fillér, míg a legmagasabb címletre, az egy millió koronásra 80 pengő felülbélyegzés. A felülbélyegzés bejelentésekor, 1926 júliusában egy budapesti lap ára 1500, egy vidéki napilap 1000 korona, decemberben egy tojás ára 2250 korona volt. A pengő bevezetése egy időre stabilizálta a hazai pénzrendszert, az 1930-as évek közepétől kezdve azonban folyamatosan inflálódott, és állandóan veszített az értékéből a kulcsvalutákhoz képest.