10 fillér, 1918

Előlapon MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ köriratban a Szent korona, alatta az 1918-as évszám. A hátlapon 10 FILLÉR felirat, alatta egymáson keresztbe fektetett két babérág és a KB verdejegy olvasható, mely Körmöcbányára utal. A korona pénzrendszer váltópénzének, a 10 filléresnek anyaga az I. világháborús nemesfémhiány miatt megváltozott: a nikkelt először az alpakka, majd a vas váltotta fel. A Körmöcbányán, majd a fővárosban vert 10 filléresek súlya, átmérője és éremképe azonban azonos maradt. Fizetőeszközként a pengő 1927-es bevezetéséig szolgáltak. Az első világháborúban jelentősen csökkent a fémpénzek mennyisége, és nőtt a papírpénzek kibocsátása.A fémpénzek közül először a nemesfémek tűntek el a forgalomból, később a színesfémekből is egyre értéktelenebbek jelentek meg, a pótlásukat jobb híján alacsony címletű papírpénzekkel oldották meg. Míg a korona pénzrendszer váltójaként használt 10 fillérest 1909-ig jó minőségű nikkelből verték, addig 1914-től már az 50% rezet, 40% cinket és 10% nikkelt tartalmazó alpakkára váltottak, végül 1920-tól az utolsó szériák már vasból készültek. A háborút követő hiperinfláció végleg elmosta a fémpénzeket, és a bankók is villámgyorsan értéktelenedtek el. Körmöcbányán, az ország addigra egyedüliként megmaradt pénzverdéjében 1918. november 30-án vertek utoljára magyar pénzeket. Ezt követően a gépeket leszerelték, Budapestre szállították, és a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek gyárában szerelték fel őket. Itt némi szünet után kezdődött el a 10 és 20 filléresek verése előbbi 1915 és 1918-as évszámmal, utóbbi 1916 és 1918 jelöléssel. Az évtizedek alatt a 10 filléres azonos súlyban, átmérővel és azonos éremképpel készült. Az előlapon MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ köriratban a magyar korona, alatta a verési évszám látható, a hátlapon 10 fillér értékjelzés, a KB verdejegy helyezkedik el. A nikkel 10 filléreseket 1918-ban, az alpakkából és vasból készülteket a pengő bevezetésekor 1927. január 1-i hatállyal vonták ki végleg a forgalomból.