200 korona, 1918.11.03.

Az előoldalon barna díszítményű keretben a következő felirat olvasható: AZ OSZTRÁK-MAGYAR BANK BUDAPESTI FŐINTÉZETE E BANKJEGYÉRT BÁRKI KÍVÁNSÁGÁRA AZONNAL FIZET KÉTSZÁZ KORONA TÖRVÉNYES ÉRCPÉNZT. BUDAPEST 1918. NOVEMBER 3. Sarokban az aláírások és a büntetőzáradék olvasható. Hátoldalon a KÉTSZÁZ KORONA felirat szerepel hat nyelven. A mindössze egy órát élt „szörnyszülött” bankjegyet csak Magyarországon használták volna. Sem figura, sem portré nem szerepelt rajta, csak magyar nyelvű szöveg és növények rajza. A megsemmisítés után megmaradt 20 darabra jelölés került. Kizárólag a magyarországi pénzforgalom kielégítésére szánták az új 200 koronás bankjegyet, amelyet az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézetének kormánybiztosa, Beck Lajos utasítására tervezett Falus Elek. 1848 után ez lett volna az első magyar kibocsátású, teljesen magyar nyelvű papírpénz, a korona pénzrendszerben pedig a Hegedűs László által tervezett 100 koronás után a második magyar művész által tervezett bankjegy. Külső megjelenése eltér mind a korábbi, mind a későbbi Magyarországon forgott bankókétól, figurális ábrázolás, portré egyáltalán nem szerepel rajta. Fő motívumként a szöveges részek háttereként növények, a fémpénzeken is gyakran ábrázolt babérág és pálmaág ismerhető fel. A jegyeket az Athenaeum Nyomda készítette ofszet eljárással. A mindkét oldalán feliratos jegy 1918. november 16-án került forgalomba, de megjelenését látva „szörnyszülöttnek” minősítették, és példátlan módon kibocsátása után egy óra múlva kivonták a forgalomból. A legyártott 450 000 példányt 20 darab kivételével elégették. A megmaradt példányokat MUSTER (minta) perforációval látták el. Beck Lajos ellen a bécsi vezetőség pénzhamisítás vádjával büntetőeljárást indítványozott, de a Monarchia szétesése miatt a felelősségre vonás okafogyottá vált.