II. András denár (1205–1235)

II. András egyik ezüstdenárjának hátlapján jelent meg először a hét vágással nyolc részre osztott címerpajzs. Ez a címerelem a ma hivatalos magyar államcímer egyik eleme, a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező legkorábbi előfordulása. Imre király arany függőpecsétjén, azaz aranybulláján jelent meg először. Az 1202. évi oklevélen látható címerelemet (bár ez nem bizonyítható egyértelműen) már apja, III. Béla magyar király is használhatta. II. Andrásnak három pecsétje is ismert, amelyeken megjelenítették a magyar vágásokat különféle formában, de őhozzá köthetőek az első pénzek is, amelyeken az árpádsávok először láthatóak. Ennek legszebb példája az az ezüstdenár, amelynek az előlapján az uralkodó szembenéző, koronás mellképe látható, jobbjában kardot, baljában keresztes országalmát tart. A hátlapon hét vízszintes vonallal nyolc részre osztott címerpajzs látható. A vágások formája nem egységes, mivel a vörös és az ezüst színek megkülönböztetése csak így volt lehetséges. Andrásnak több éremtípusa is ismert, amelyeken a vágások láthatóak. A denárok és obulusok több változatban készültek, ezeken még nem alakult ki a hétszer vágott mező, van, ahol csak négy, máshol akár nyolc vágásköz figyelhető meg. Andrást követően a magyar heraldikai reprezentációból közel egy évszázadra eltűnt ez a címerelem. Fia, IV. Béla a kettős keresztet részesítette előnyben, ez a címerelem figyelhető meg pénzein és felségi pecsétjein egyaránt.