Ezüst Delfin díjat nyert Az Aranyvonat Legendája című film

Budapest, 2022. október 27. - Ezüst Delfin díjat nyert a Magyar Nemzeti Bank megbízásából készült Az Aranyvonat Legendája című dokumentum-játékfilm a világ egyik legrangosabb vállalati és dokumentumfilmes versenyén. A 37 perces alkotás a jegybanki dolgozók és családjaik történetét mutatja be, akik a II. világháború utolsó évében életüket kockáztatva, vonaton menekítették ki az országból a magyar kincseket, köztük a Szent Koronát és hazánk akkori teljes aranykészletét. A történetet feldolgozó filmet az idén közép- és emelt szintű történelemérettségire készülők a Történelem és pénzügyek című kiadványban található QR-kód segítségével tekinthetik meg.
A Magyar Nemzeti Bank megbízásából készült dokumentum-játékfilm nagy sikert aratott a világ egyik legrangosabb vállalati és dokumentumfilmes versenyén, az immár 13. alkalommal megrendezett Cannes Corporate Media & TV Awards-on. A fesztiválon évente díjazzák a legkiválóbb alkotásokat, idén több mint 800 nevezés érkezett közel 50 kategóriában. Az Aranyvonat Legendája című film a Dokumentumfilmek és riportok (TV, online, mozi) kategóriában, azon belül a Történelem és személyiségek/Portrék alkategóriában Ezüst Delfin díjat nyert.

Az Aranyvonat Legendája című dokumentum-játékfilm forgatása 2021. augusztusában kezdődött, melyen több mint 200-an dolgoztak. A Köbli Norbert forgatókönyve alapján készült és Szász Attila által rendezett 37 perces alkotást a fekete-fehér archív felvételek és a színes, újraforgatott jelenetek mellett interjúk, szakértői kommentárok és animációk is színesítik. A történet 1945-ben játszódik, amikor a Magyar Nemzeti Bank 230 dolgozója és közel 700 családtagjuk életüket kockáztatva, vonaton menekítette ki az országból a magyar kincseket. Ekkor mentették ki a 30 tonnás aranykészlet mellett a Szent Koronát, két platina méter etalont, valamint a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményét is. A kincsekkel együtt utazó jegybanki alkalmazottak életük árán is megakadályozták volna a magyar aranytartalék náci vagy szovjet kézre kerülését, így az fedezetként szolgálhatott arra, hogy 1946. augusztus 1-én megszülethessen jelenkori hivatalos fizetőeszközünk, a forint.
Az Aranyvonat története kiemelten fontos a Magyar Nemzeti Bank számára, éppen ezért az idén márciusban nyílt Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont egyik meghatározó eleme a mintegy 7000 „aranyrúdból” álló Robogás című szobor, mely Szőke Gábor Miklós alkotása. A 13 méter hosszú, és több mint 13 tonnás mozdony a múzeumi térből halad előre a Széll Kálmán tér felé, átszelve teret és időt: a gőzös története a XX. századból indul és a XXI. században folytatódik.
A jegybank hőseinek történetét az idén érettségizők a Pénziránytű Alapítvány ingyenes kiadványából, a történelemérettségi gazdasági-pénzügyi témaköreit feldolgozó Történelem és pénzügyek című feladatgyűjteményéből ismerhetik meg. A munkafüzet hátoldalán található QR-kód segítségével az Aranyvonat Legendája online is elérhető a https://monomedia.hu/aranyvonat/ felületen.
A film országos TV premierje az M5 csatornán lesz 2022. október 31-én 19:10-kor, majd november 1-én 12:55-kor ismétlik.
Fantasztikus dokumentáció jutott a Pénzmúzeum birtokába. Egy III. kerületi tetőtérben lapultak a kincsek.
A Magyar Nemzeti Bank történetében hősies helytállásra példa az Aranyvonat története, ami bővelkedik krimibe illő fordulatokban.
Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta az idei Wekerle nagydíjat.
Interjú Szász Attila filmrendezővel
Fantasztikus dokumentáció jutott a Pénzmúzeum birtokába. Egy III. kerületi tetőtérben lapultak a kincsek.
A Magyar Nemzeti Bank történetében hősies helytállásra példa az Aranyvonat története, ami bővelkedik krimibe illő fordulatokban.
Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta az idei Wekerle nagydíjat.
Interjú Szász Attila filmrendezővel