/
/
/
Aranyvonat szobor
Aranyvonat szobor
Szőke Gábor Miklós - Robogás

A 13 méter hosszú és több, mint 13 tonnás alkotás a magyar nemzeti vagyon megmentésére és visszahozatalára reflektál.  A szobor a múzeumi térből halad előre a Széll Kálmán tér felé, átszelve teret és időt: a gőzös története a XX. századból indul és a XXI. században folytatódik.

A második világháború végén, a megszálló csapatok elől nyugatra menekített magyar aranytartalékot szállító vonat 1945-ben hagyta el a magyar határt a Magyar Nemzeti Bank dolgozóival, akik életüket kockára téve, önként vállalkoztak, hogy a nemzeti vagyont őrizni fogják, és nem adják idegen kézre. Hosszas diplomáciai tárgyalások révén, valamint a banki vezetőség határozott fellépésének köszönhetően, végül 1946-ban sikerült – az amerikai hadsereg segítségével – hiánytalanul visszaszállítani Magyarországra a Magyar Nemzeti Bank teljes aranytartalékát, több mint 30 tonna aranyat.
Szőke Gábor Miklós szobra az aranyvonat történetén túl, a gazdaság motorját és a haladást is megtestesíti. A művész ezeket az elvont fogalmakat és magát a mozgást kívánta megragadni, absztrahált eszközökkel. Így született meg a mozdony ötlete, amely az első ipari forradalom óta a progresszió motívuma, az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt.
Noha Szőke Gábor Miklós alkotói világában többnyire természetfeletti állatok és lények jelennek meg, ennél a szobornál a gép és a mozgás kerül előtérbe. Az elcsúsztatott aranyrudakat formáló elemek mozdulatfázisokat jelenítenek meg, mely motívum utal az olasz futurizmusra is, ahol az alkotások legtöbbször egy folyamatról kapták a nevüket. A szobor címe így lett: Robogás.

Az alkotás nagyságrendileg mintegy 7000 „aranyrúdból” áll, melyek egyenként vágott, hajlított és élenként, kézzel hegesztett rozsdamentes acélrudakból készültek. Minden egyes alkotóelemet a művész saját csapatával, hegesztők és szobrászok részvételével formált meg. Az aranytömbök a térben dinamikus plasztikát alkotnak: egy levegőben robogó, korabeli mozdony áll össze belőlük. A sebesség és a mozgás élményét hangsúlyozza a világítás is, amely fázisonként felkapcsoló lámpák segítségével olyan érzetet kelt, mintha a vonat egy alagút gyomrában zakatolna.
A szoborral a Széll Kálmán téri átjárón áthaladva minden járókelő találkozhat, ám teljes egészében csak úgy tekinthető meg, ha az érdeklődők a kiállítótérbe is betérnek.
A Robogás azok előtt a bátor emberek előtt tiszteleg, akiknek köszönhetően a nemzet aranytartaléka visszakerült Magyarországra és így a forint 1946-os bevezetésekor annak fedezetéül szolgálhatott.