Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum
„Kétarcú, titokzatos, tündéri várkastély”
– ez volt az egyik első szakmai visszajelzés, amit a Postapalota épülete, Budapest első irodaháza épülete kapott rögtön az 1926-os megépülése után.
A lelkes építészeti kritika már ekkor kiemelte: a Sándy Gyula tervei alapján megalkotott épület egyik legnagyobb erénye, hogy egyszerre hagyományőrző és rendkívül modern. A kétarcú Postapalota tehát már születésekor falaiban hordozta azt a filozófiát, melyet a felújított épületbe 2022-ben beköltöző Pénzmúzeum is magáénak vall.
Az épület különleges, messziről feltűnő tornya egy középkori vár bástyáját idézi, a homlokzaton reneszánsz motívumok jelennek meg, míg a vakolatdíszítés a magyaros szecesszió stílusában készült – az építészeti értékek felsorolását még hosszan lehetne folytatni. Mindezek ellenére a történelem nem bánt kesztyűs kézzel a Postapalotával: a II. világháború kitörésekor óvóhelyet alakítottak ki benne, később számos ágyútalálat érte, majd a bevonuló katonák teljesen megsemmisítették és kiégették a telefonközpontnak helyet adó épületblokkot. A háború után ugyan helyreállították a kritikus sérüléseket, de a palota az 1956-os forradalom idején ismét súlyos károkat szenvedett.
60 évvel később, 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az épületet, majd a következő évtől átfogó felújítás indult, melynek fő célja az épület eredeti állapotának helyreállítása volt. Megújítása során elsődleges szempont volt az értékmentés, Sándy Gyula építészeti örökségének megóvása. A műemlék rekonstrukciójakor az építtető Magyar Nemzeti Bank nagy gondossággal járt el. A külső renoválás mellett nagy hangsúlyt fektettek a belső felújításra is: többek között restaurálták a lépcsőházak különleges kidolgozású korlátait, a kovácsoltvas kilincsekkel díszített tölgyfa kapukat, és sikerült működő állapotban megőrizni az épületben működő páternosztert is.
A 2009 óta műemléki védettséget élvező ház a felújítás révén kívül-belül megfiatalodott, belső tereit pedig a XXI. század legmodernebb technológiáival szerelték fel, így napjainkban talán még inkább igaz rá, mint építése idején, hogy az épület egy valódi, kétarcú, tündéri várkastély.
Az épület neve – reflektálva az irodaházban működő szakmai tevékenységre – MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum. Az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége - a korábbi, bérelt irodaházból – a 2021. év végén beköltözött az épületbe és megkezdte ott a munkavégzést.
Az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum a mai modern irodaházzal szemben támasztott követelményeket ötvözi az eredeti art decós, szecessziós, historikus, ipari építménnyel, amely így Buda legforgalmasabb csomópontjának ékessége maradhatott.