A pengő bevezetése
Az első világháború utáni gazdasági stabilizáció keretében az elértéktelenedett koronát új pénz, a szintén aranyalapú pengő váltotta fel, 1927. január 1-jétől az 1925. évi XXXV. törvény alapján. 1 pengő 12.500 koronával volt egyenlő. Az első években a pengő Közép-Európa legerősebb valutájának számított.
Nagy érdeklődés mellett zajlott az új valuta nevének megválasztása. Magyar hangzású elnevezést akartak. Felmerült régi pénznevek felújítása is. Többen a turul, a máriás, a libertás, a turán, a tallér név mellett szálltak síkra, de végül a pengő forint névből már megszokott hangutánzó szó, a pengő mellett döntöttek a Magyar Numizmatikai Társulat javaslatára.
1925-ben felállt Budapesten az új Pénzverde és a Pénzjegynyomda.
A 10 és 20 pengős aranypénzekből csak néhány darabot vertek, forgalomba nem kerültek. A váltópénzek tervezésére nyilvános pályázatot hirdettek, amelyre 72 pályamű érkezett. Egy addig ismeretlen építészhallgató, Pálinkás János tervei alapján valósult meg a fillérsor 1, 2, 10, 20 és 50 filléres címletei.
Ezüstből készültek a második világháborúig az 1, 2 és 5 pengősök. A harmincas évek közepén több tematikus ezüstpénz jelent meg viszonylag magas példányszámban. Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc és Liszt Ferenc tiszteletére 2, a kormányzó és Szent István király tiszteletére 5 pengősöket adtak ki. A háború alatt az ezüstöt, sőt még a bronz váltópénzeket is nem nemesfémek váltották fel, majd a háború végén a fémpénzek teljesen eltűntek a forgalomból.
Öt művészt kértek fel az első, az 1926-os bankjegysor tervezésére. Közülük Helbing Ferenc tervei mellett döntöttek. Elsősorban biztonsági okokból az első sorozatot hamarosan új jegyek váltották fel. A további jegyeket Egri Zoltán és Jaschik Álmos, a későbbieket Horváth Endre tervezte. A pengő jegyeken a magyar történelem kimagasló személyiségeinek portréi láthatók: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Mátyás király, Szent István király és II. Rákóczi Ferenc. A két utóbbi mind fémpénzen, mind bankjegyeken szerepel. A papírpénzek hátoldalára magyar művészeti alkotásokat választottak. Trianon után Magyarország túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosságú lett, mégis a pengő bankjegyeken továbbra is feltüntették – a koronához hasonlóan – a címletek nevét a nemzetiségek nyelvén.
A király nélküli királyság fémpénzeinek körirata MAGYAR KIRÁLYSÁG, a fém- és papírpénzeken a koronás címer szerepel.
Forrás: MTVA