További MNB épületek, hálózat
A bank a székházon kívül több épületben is működött és működik tulajdonosként vagy bérlőként, ma már csak Budapesten, de 1987 előtt megyei igazgatóságokon, fiókokban, sőt külföldi kirendeltségeken is. Építészetileg kiemelkedik a Lechner Ödön tervezte egykori Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete a Hold utcában, amely 1901-es megnyitásától az államosításig működött. Ezt követően a jegybank „B” épületeként üzemelt. A két épületet az első emelet szintjén átjáró kötötte össze. Amikor a Lechner-épület a Magyar Államkincstárhoz került, az átjárót elbontották.
Hálózat: fiókok, mellékhelyek, kirendeltségek, megyei és területi igazgatóságok
Az Osztrák–Magyar Bank is kialakította fiókjainak és mellékhelyeinek hálózatát. Ezt a Magyar Királyi Állami Jegyintézet is átvette 1921-ben. A Magyar Nemzeti Bank alapításakor 1924-ben a bank 17 fiókkal kezdte működését, 1926-ban 20 fiók üzemelt. 1929-ben 77 tagúra bővült a hálózat, ebből 54 volt a mellékhely (kirendeltség), amely korlátozottan látott el jegybanki lakossági feladatokat. 1935-ben 21 fiók és 60 kirendeltség látta el a munkát.
● Baja
● Békéscsaba
● Cegléd
● Debrecen
● Eger
● Gyöngyös
● Győr
● Kaposvár
● Kecskemét
● Miskolc
● Nagykanizsa
● Nyíregyháza
● Pécs
● Sátoraljaújhely
● Sopron
● Szeged
● Székesfehérvár
● Szekszárd
● Szolnok
● Szombathely
● Veszprém
Forrás: Zempléni Múzeum gyűjteménye
A két bécsi döntés után a visszacsatolt területeken is alakultak fiókok és kirendeltségek, amelyek 1944-ig működtek.
● Besztercei kirendeltség
● Csíkszeredai kirendeltség
● Dési kirendeltség
● Érsekújvári fiók
● Kassai fiók
● Kolozsvári fiók
● Máramarosszigeti kirendeltség fiók
● Marosvásárhelyi fiók
● Munkácsi fiók
● Nagyváradi fiók
● Sepsiszentgyörgyi fiók
● Szabadkai fiók
● Szatmárnémeti fiók
● Székelyudvarhelyi kirendeltség
● Szilágysomlyói kirendeltség
● Újvidéki fiók
● Ungvári fiók
● Zilahi kirendeltség
Forrás: Zempléni Múzeum gyűjteménye
A második világháború után a fiókok a megyeszékhelyeken, Cegléden és Sátoraljaújhelyen működtek. Az államosítás, illetve az egyszintű bankrendszer kialakítása után a fiókokból alakították ki a megyei igazgatóságokat, a mellékhelyekből pedig fiókok lettek. 1951. június 30-án Budapesten 18, vidéken 36 fiók működött, közöttük az ún. „járási fiókok”.
1950 utáni fiókok vidéken:
Baranya: Pécs 2, Mohács, Komló, Villány, Szigetvár, Siklós, Sásd, Pécsvárad, Sellye
Bács-Kiskun: Kecskemét 2, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás Kiskőrös, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Dunavecse
Békés: Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Gyoma, Szarvas, Mezőkovácsháza, Békés, Sarkad, Szeghalom
Borsod-Abaúj-Zemplén: Miskolc 2, Sátoraljaújhely, Ózd, Diósgyőr, Sárospatak, Szikszó, Szerencs, Mezőcsát, Abaújszántó, Mezőkövesd, Edelény, Putnok, Encs, Ricse
Csongrád(-Csanád): Szeged 2, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád
Fejér: Székesfehérvár, Dunapentele, Enying, Bicske, Adony, Sárbogárd, Mór
Győr-Moson-Sopron: Győr 2, Sopron, Mosonmagyaróvár, Tét, Csorna, Kapuvár
Hajdú-Bihar: Debrecen 2, Püspökladány, Polgár, Berettyóújfalu, Derecske, Nagyléta, Biharkeresztes, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás
Heves: Eger 2, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, Heves, Pétervására
Komárom(-Esztergom): Tatabánya 2, Dorog, Tata, Komárom, Esztergom, Kisbér
Nógrád: Salgótarján 2, Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény, Rétság
Pest: Cegléd, Vác, Aszód, Monor, Ráckeve, Gödöllő, Nagykáta, Gyón, Szob, Szentendre, Nagykőrös (Budapesten: Pest megyei, Pestvidéki és budai járási fiók)
Somogy: Kaposvár 2, Siófok, Nagyatád, Csurgó, Fonyód, Barcs, Marcali, Tab
Szabolcs-Szatmár(-Bereg): Nyíregyháza 2, Mátészalka, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Nagykálló, Kemecse, Csenger, Tiszalök, Kisvárda, Baktalórántháza, Vásárosnamény
(Jász-Nagykun-)Szolnok: Szolnok 2, Karcag, Törökszentmiklós, Jászberény, Kunhegyes, Tiszafüred, Jászapáti, Kunszentmárton, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve
Tolna: Szekszárd 2, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Gyönk, Paks
Vas: Szombathely 2, Kőszeg, Körmend, Vasvár, Sárvár, Celldömölk, Szentgotthárd
Veszprém: Veszprém, Pápa, Balatonfüred, Sümeg, Zirc, Keszthely, Tapolca, Devecser, Várpalota, Ajka
Zala: Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Letenye, Lenti
1987–1996 között a kétszintű bankrendszer visszaállítása után 18 megyei igazgatóság, valamint a budapesti központ jelentette a jegybankot. 1997-ben megszüntették a megyei igazgatóságokat, 8 területi igazgatóság maradt, számuk két évvel később négyre csökkent. Később ezek is megszűntek.