A Magyar Nemzeti Bank első közgyűlése
1924. május 24-ére, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe hívták össze az első önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank alakuló közgyűlését. Az alapítást hosszú, vitákkal bőven tarkított, nemzetközi szakembereket is felvonultató előkészítő munka előzte meg.
Az 1924. évi V. törvénycikk rendelkezett a bank alapításáról. A bank részvénytársaság, alaptőkéje 30 millió aranykorona, amely egyenként 100 aranykorona részvényekre oszlik. Az alakuló közgyűlés érvényességéhez legalább egyharmad jegyzett tőke képviseletéhez volt szükség, de a teljes tőke jegyzését és a névérték legalább 50%-ának befizetését igazolni kellett. A másik 50%-ot két hónapon belül kellett teljesíteni. A befizetést aranykorona érmékben vagy más kereskedelmi forgalomban előforduló külföldi aranyérmékben fogadták el. A jegyzési felhívás a sajtóban több helyen jelent meg, a jegyzési időszak április 28-tól május 7-ig tartott. Jegyezni a fővárosban, vidéken és öt külföldi helyszínen lehetett. A rövid időszak és a jegyzési időszak alatt zajló budapesti nyomdászsztrájk ellenére túljegyezték a részvényeket. A jegyzők között az eredeti célkitűzéssel ellentétben a magánemberek mellett bankok, pénzintézetek, iparvállalatok, befektetők, magyarok és külföldiek egyaránt szerepeltek. Az állam, azaz a kincstár is a tervezettnél nagyobb mértékben (közel 40%) járult hozzá a jegyzéshez. Így a közgyűlés előtt 8 nappal megjelenthetett a sajtóban a közgyűlési meghívó, Korányi Frigyes pénzügyminiszter nevében.
Megalakult a Magyar Nemzeti Bank, amelynek alapszabályban rögzített fő feladata: „Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt pedig az, hogy a készfizetéseket (a bankjegyeknek érccel való beváltását) – aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek (devizáknak) gyűjtése által – előkészítse és a készfizetések törvényszerű megkezdése után azok fenntartását biztosítsa.”