Aranyvonat
Aranyvonat néven ismert az a vonat, amely a Szent Jobbot vitte körbe az országban 1938-ban; az is, amelyik a második világháború végén a zsidó származásúaktól elkobzott javakat szállította; valamint az is, amelyik a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát, deviza- és bankjegykészletének jelentős részét, valamint kulturális intézmények legértékesebb darabjait mentette.
Már a harmincas évek második felében felkészült az ország egy esetleges következő háborúra. Az intézmények menekítési terveket készítettek. Az MNB Veszprémben többszintes sziklabunkert alakított ki. 1944. december elején a bank, a Pénzjegynyomda és a Pénzverde egy része már Veszprémben működött. Érkeztek más intézményekből a bank őrizetére bízott értékek is, többek között a Corvinák, a Magyar Tudományos Akadémia kéziratai és nyomtatványai, a posta bélyeggyűjteménye, a méter etalon két platina rúdja, múzeumok festményei, a Székesfővárosi Levéltár legrégebbi iratai, valamint rövid időre a Szent Korona és a koronázási jelvények is. A németek az értékeket Németországba akarták szállítani: az aranykészletet és a bankjegyeket a birodalmi bank bécsi, a műkincseket és a letéteket a berlini, míg az ezüstöt a magdeburgi fiókjába. Ezzel szemben a magyarok azért küzdöttek, hogy a kincsek egyben maradjanak, ne minősüljenek hadizsákmánynak és a németek se rendelkezhessenek felette.
A közel nettó 30 tonna aranykészletet, a bankjegy- és devizakészletet, a bank irattárát és a bankra bízott értékeket vonatokra pakolták, és csendőrök kíséretében nyugat felé útnak indították a bank vezetői és alkalmazottai. A szerelvényeket Fertőbozon egyesítették, majd hathetes várakozás után tovább indultak a felső-ausztriai Spital am Pyhrnbe. A kincseket az egykori bencés rendi apátság használaton kívüli altemplomában helyezték el, amelyet a csendőrök védtek. Az egykori kolostor termeiben alakította ki a bank az ideiglenes irodáit, s végezte napi feladatait. A bankosokat és a családtagokat – összesen 684 főt – a faluban szétszórva tudták elhelyezni. Mindenki részt vett a falu életében, az élelmezésben, a favágásban.
1945. május első napjaiban a bank vezetősége felvette a kapcsolatot az amerikai hadsereggel. Amerikai katonai felügyelettel teherautóra rakták az aranytömböket és érméket, a külföldi valutát és a letéteket. A konvoj a birodalmi bank Frankfurt am Main-i trezorjai felé indult.
1946 júniusában a Nagy Ferenc miniszterelnök által vezetett küldöttség Harry Truman elnökkel tárgyalt Washingtonban. Ennek eredményeképp az USA kormányzata hozzájárult az aranykészlet és a többi érték maradéktalan visszaszolgáltatásához, amennyiben Magyarország lemond minden további monetáris igényéről. 1946. augusztus 6-án érkezett Budapestre a vonat a 2696 aranyrúddal, 40 zsák érmével és a más intézmények által Veszprémben őrzött és onnan nyugatra vitt értékeivel. Ez az aranykészlet lett az újonnan bevezetett forint alapja.
(Az aranyvonat történetét dokuregény, élőszereplős film és animációs kisfilm dolgozza fel.)
Forrás: MTVA