/
/
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 3. rész

Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 3. rész

2022. május 05.
5 perc olvasás
szabadsagharc-dukat-facebook.jpg

Kevesen tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi – mennyiségét és jelentőségét tekintve – az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét. Az antik római aranypénzektől kezdve az erdélyi tallérokon át a modern kori bankjegyekig és banktörténeti relikviákig jelenleg nagyjából hatvanezer egyedi műtárgy található az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményében, amely a Széll Kálmán téri volt Postapalotában, jelenlegi nevén a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban került elhelyezésre. A gyűjtemény számos olyan érmét és bankjegyet is tartalmaz, amely különleges ritkaságnak számít, sőt, csupán egyetlen példány ismert belőle a világon. A most indított tízrészes sorozatunkban ezek közül szeretnénk bemutatni néhányat, amelyet a március 15-én megnyitott Pénzmúzeumban is megtekinthettek.

 

1848–49-es szabadságharc, dukát verőtőpár, 1849

A Magyar Nemzeti Bank tulajdonát képezi az a kimagasló jelentőségű verőszerszám-gyűjtemény, amely jelenleg több mint hatezer darabot számlál, apa- és anyatövek, szélezők, bronz- és gipsztányérok egyaránt megtalálhatók benne. A legkorább példányok a 17. századból származnak, de az anyag minden évben tovább gyarapodik, hiszen ide kerülnek az új forgalmi pénzek és emlékérmék verőszerszámai is. A gyűjtemény eredete Körmöcbányára (ma Kremnica, Szlovákia) vezethető vissza, ahonnan a csehszlovák csapatok elől 1918 novemberében szállították át Budapestre. Azonban nem csupán körmöci készítésű szerszámok találhatók a gyűjteményben, hanem Gyulafehérvárról származók is, mivel az erdélyi verde 1871-ben történt bezárása után annak anyaga is Körmöcbányára került. A gyűjteményt jelenleg az MNB Logisztikai Központjában található Magyar Pénzverő Zrt. raktára őrzi.

A gyűjteményben számos ritkaság található, köztük az egyik legérdekesebb az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején készült verőtőpár. Kossuth Lajos, az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere már a szabadságharc első hónapjaiban megkezdte az önálló pénzrendszer kialakítását, amely kisebb mértékben a hagyományos, nemes- illetve színesfémből készült címletekre, de leginkább a papíralapú fizetőeszközökre épült. Utóbbiakat szokás – némileg pontatlanul – összefoglaló néven Kossuth-bankóknak nevezni. A papírpénzek ugyanis igen heterogén csoportot képviseltek, és mindegyik nem is számított hivatalosan bankjegynek.

A szabadságharc idején ezüstből húsz, tíz és hat, rézből három és egy krajcárost vertek Körmöcbányán, illetve Nagybányán. Aranyból dukátot vertek, de kizárólag 1848-ban Körmöcbányán. A dukátok előlapja megegyezett a korábban V. Ferdinánd magyar király nevére vert pénzekkel, szembeötlő különbség, hogy a szabadságharc idején első ízben jelentek meg magyar nyelvű feliratok a pénzeken, korábban ugyanis a köriratok nyelve latin vagy német volt. A nagyjából 3,5 gramm súlyú, 986 karátos finomságú aranyból készült dukátok előlapján így V FERD MAGY H T ORSZ KIRÁLYA ERD N FEJED (V. Ferdinánd Magyar-, Horvát-, Tótország királya, Erdély nagyfejedelme) köriratban az uralkodó koronás, páncélos álló alakja látható, vállán köpeny, oldalán kard, jobbjában jogart, baljában országalmát tart. A hátlapot SZ MÁRIA IST ANYJA M O VÉDASSZONYA 1848 (Szűz Mária Isten anyja, Magyarország Védasszonya 1848) köriratban Madonna-ábrázolás díszíti, vagyis Szűz Mária holdsarlón ülő alakja, körülötte sugárkoszorú, jobbjában jogar, balján a gyermek Jézus, alul koronás kétrészű magyar címer, maga az érme verdejegy nélküli.

1848-ban az adatok szerint 53 000 példányt vertek, a következő évben már nem folyt dukátverés Magyarországon. Elkészült viszont az a verőtőpár, amellyel 1849-ben is szándékoztak aranydukátokat verni, de erre végül nem került sor. A Magyar Nemzeti Bank gyűjteményében ez az 1849-ben készített dukát verőtőpár maradt fenn, hátlapon a körirat végén jól olvasható az évszám.

További híreink
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 5. rész

Kevéssé közismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét.

2022. május 20.
5 perc olvasás
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 4. rész

Kevéssé közismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét.

2022. május 12.
5 perc olvasás
A sokszínű egység – így született meg az Európai Unió

71 éves lett az Európai Unió.

2022. május 09.
8 perc olvasás
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 2. rész

Kevéssé közismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét.

2022. április 28.
4 perc olvasás