1. 2 forint, 1999

Előlapon MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998 köriratban magyar kikerics ábrázolás. Hátlapon 2 forint értékjelzés, BP verdejel. A forgalmi sor 2-vel kezdődő címletein magyarországi védett növények kaptak helyet. Az 1993-ban bevezetett, de azóta a forgalomból kivont 2 forintos előlapjára a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) képe került, amely 1979 óta védett növény Magyarországon. Élőhelyének, a Szársomlyó-hegynek a védettségét azonban már jóval korábban, 1944-ben kihirdették, így feltehetően ennek köszönhető, hogy tévesen az első, hatóságilag is védett hazai növényfajnak vélik. Tervező: Kósa István, Bartos István Péter

2. 5 forint, 1997

Előlapon MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997 köriratban nagy kócsag ábrázolás. Hátlapon 5 forint értékjelzés, BP verdejel. A forgalmi sor bevezetésekor harmadik, ma pedig a legalacsonyabb címletének előlapján a nagykócsag (Egretta ardea) látható. Tervező: Kósa István, Bartos István Péter. A 19. században egész Európában elterjedt divat volt a kócsagtoll viselése. Nászruhájának dísztollai miatt szinte teljesen kipusztították a fajt Magyarországról. 1924-ben alkalmazták az első kócsagőrt a Kis-Balatonon, hogy megmentsék a kihalástól. Ez a fordulat jelentős állomása volt a magyar természetvédelem történetének. A hetvenes évek után állománya folyamatosan növekedni kezdett, ami a mai napig tart.

3. 20 forint, 1995

Előlapon MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995 köriratban magyar nőszirom ábrázolás. Hátlapon 20 forint értékjelzés, BP verdejel. A 20 forintos forgalmi pénz előlapján egy védett növény, a magyar nőszirom (Iris aphylla supsp. hungarica) képe jelenik meg, míg a hátlapon a címlet kapott helyet. Tervező: Kósa István,  Bartos István Péter. A magyar nőszirmot Kitaibel Pál, a magyar növényvilág legjelesebb kutatója Hegyalján (Zemplén) fedezte föl 1803-ban. Védelme napjainkban is jelentős, ugyanis egy erősen veszélyeztetett és pusztulóban lévő faj.

4. 50 forint, 2000

Előlapon MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001 köriratban kerecsensólyom ábrázolás. Hátlapon 50 forint értékjelzés, BP verdejel. 1993-ban jelent meg először 50 forintos fémpénz. Előlapján a kerecsensólyom (Falco cherrug) látható. Az érme hátlapjára a címlet került. Tervező: Kósa István, Baros István Péter. A kerecsensólyom egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a Kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Az ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában, sokan a mondabeli turullal azonosítják.  

5. Magyar pásztor- és vadászkutyafajták: Magyar vizsla, 2000 forint, 2019

Előlapon MAGYARORSZÁG 2000 FORINT, 2019 BP. Köriratban rövidszőrű magyar vizsla portréja. Hátlapon MAGYAR VIZSLA felirat alatt két nádasban figyelő vadászkutyaként ábrázolt vizsla látható. Az előtérben egy rövidszőrű magyar vizsla "vadat álló" testtartásban, míg a háttérben a nádasból kilépő drótszőrű magyar vizsla látható. Tervező: Pogány Gábor Benő. A mai magyar vizsla őse sárgásbarna színű, néhol foltos szőrű, a mára kihalt kopó őse volt. Már honfoglaló őseink mellett feltűnt és segítette gazdáit vadászat közben. A régi magyar vadászkutya több fajta keresztezéséből alakult ki és követte őseinket vándorlásaik során a Kárpát-medencébe.

6. Magyar pásztor- és vadászkutyafajták: Komondor, 2000 forint, 2020

Kilenc magyar pásztor- és vadászkutya fajta került fel a Hungarikumok Gyűjteményébe 2017-ben. A magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató érmesorozat egyik tagja. A komondor valószínűleg a népvándorlás során csapódott őseinkhez és velük jött be a Kárpát-medencébe. Feladata a nyájhoz kapcsolódott, viszont nem terelő, hanem védő szerep jutott neki. Meg kellett óvnia a rá bízott területet és a nyájat is a ragadozóktól és tolvajoktól.

7. Magyar pásztor- és vadászkutyafajták: Magyar agár, 2000 forint, 2021

Előlapon balra néző magyar agár félprofilja, MAGYARORSZÁG felirat, a 2000 FORINT értékjelzés, a 2021. verési évszám és a BP. verdejel. Hátlapon egy agárpár ábrázolása vadászat közben a füves pusztán, háttérben egy lovasagarász látható. Felül MAGYAR AGÁR felirat. Tervező: Imrei Boglárka. 2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük a magyar agarat is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés, 2017-ben pedig Hungarikummá emelték. Honfoglaló magyar ősinkkel érkeztek a Kárpát-medencébe, akiket a vadászatok során segítettek. Már Szent István király idejében is népszerű sportnak számított az agarászat, később Mátyás király is előszeretettel vitte agarait vadászatra. Halála után az agarászat gróf Széchenyi István idejében virágzott fel újra az előkelőnek számító agárversenyek által és vált nemzeti kutyává a magyar agár.

8. Magyar pásztor- és vadászkutyafajták: Mudi, 2000 forint, 2022

Az előlap központi motívuma egy mudi teljes alakos ábrázolása oldalnézetben.  A hátlapon nyájat őrző juhász és két mudi alakja látható háttérben juhnyájjal a füves pusztán. Tervező: Bohus Áron. A mudi a legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta, eredetileg juhok, szarvasmarhák és sertések terelésére használták, de még manapság is kiváló munkakutya. Közeli rokonságban áll a pumival és a pulival. Valószínűleg ezeknek a fajtáknak a keveredéséből alakult ki. A mudit hivatalosan 1936-ban ismerte el a magyar kutyatenyésztő szövetség. A fajtanév is ebből az időszakból származik, Fényes Dezső balassagyarmati múzeumigazgató nevezte el így. Szőre rövidebb, mint a többi pásztorkutyáé, könnyen tanuló, intelligens és hűséges. Bármely színben előfordulhat, a leggyakoribb a fekete. A legegyedibb színváltozata a cifra, szürke alapon fekete foltokkal, amit maga Fényes Dezső is így gondolt.

9. Magyar pásztor- és vadászkutyafajták: Erdélyi kopó, 2000 forint, 2023

A 2019-ben indult magyar pásztor- és vadászkutyákat bemutató sorozat ötödik tagjaként jelent meg az erdélyi kopó. A 3000 forintos színesfém emlékérme előlapján az eb félalakos portréja látható. A hátlap vadászjelentén két erdélyi kopó vaddisznót hajt. Tervező: Szilos András. Az erdélyi kopó ősi magyar vadászkutyafajta, Erdély területéről eredeztethető. A székely nyelvjárásban még manapság is előfordul, hogy kopónak, azaz vadat elkapónak nevezik a hajtó kutyát. Virágkorát a középkorban élte, amikor a nemesség és az uralkodók vadászathoz tartották. A 20. század elején nagyon lecsökkent az állománya, szinte a kihalás szélére sodródott, amikor 1968-tól elkezdték tudatosan újratenyészteni. Napjainkra helyzete stabilizálódott, de továbbra is a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyarországi kutyafajta.

10. Budapesti Állatkert, 10000 forint, 2016

Az előlapon a Kárpát-medencében őshonos rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus) úszó alakja látható az előtérben, illetve sziluettje jobb oldalon a kopár fán is feltűnik. Háttérben az Állatkert egyik jellegzetes, Kós Károly által tervezett épülete kapott helyet. A hátlap előterében a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) és borja, a háttérben az Állatkert Nagysziklája látható. Az érme érdekessége, hogy a kibocsátó itt használt először biztonsági elemet emlékérmén, mégpedig a BP. verdejelre felvitt mikroírást. Tervező: Kereszthury Gábor

11. Földtani Intézet, 10000 forint, 2019

Magyarország legrégebbi tudományos kutatóintézetének, az 1869-ben alapított Földtani Intézet tiszteletére kiadott téglalap alakú ezüst emlékérme előlapján a Lechner Ödön tervezte Art Geo Palota virágmotívumokat ábrázoló Zsolnay kerámiával díszített oromzatának részlete látható. A hátlapot egy ammonitesz (Ammonoidea) fosszíliát tartalmazó mészkődarab uralja. Tervező: Szunyogh László

12.  Baranya vármegye, Pécs, 20000 forint, 2024

A 20000 forintos ezüst és a 3000 forintos színesfém érme előlapjára Pécs nevezetességeiből (Dzsámi, Zsolnay-kút, TV-torony) válogatott a tervező. A hátlapon hazánkban csak Baranyában előforduló bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica), valamint a Pécsi és a Villány-Siklósi borvidékekre utaló, a vármegye címerében is előforduló szőlőfürt látható. Tervező: Kereszthury Gábor

13. Kincsem, a magyar versenyló, 15000 forint, 2024

A 15000 forintos ezüst és a 3000 forintos réz-nikkel ötvözetű emlékérme előlapján Kincsem, a versenyló négyéveskori portréja látható nyakában babérkoszorúval. Az ábrázolás Emil Adam festőművész rajza nyomán készült. A hátlapon a magyar csodakanca Emil Adam 1878-as festménye alapján megformált teljes alakos ábrázolása látható. Kincsem kantárját gazdája vezeti, a ló lábánál elmaradhatatlan társa, egy macska látható. Tervező: Kereszthury Gábor