Vespasianus denarius

Nero halálával (Kr. u. 68) kihalt a Iulius–Claudius-dinasztia, és trónharc kezdődött. Kr. u. 69-ben, a „négy császár évében”. Vespasianus, a zsidó felkelést leverő hadsereg parancsnoka győzött és megalapította a Flavius-dinasztiát. Az érme előlapján Vespasianus látható babérkoszorúval, amely a győztes hadvezérek és császárok jelképe volt. A körirat IMP CAESAR VESPASIANVS AVG (Imperator Caesar Vespasianus Augustus) egyértelműen jelzi császári rangját. Az érem másik fontos politikai üzenete a hátlapon található. Nem istenségek vagy allegorikus alakok jelennek meg, hanem Vespasianus két fiának (Titus és Domitianus) egymással szembeforduló büsztje. Fedetlen fővel, babérkoszorú nélkül ábrázolták őket, ezzel jelezve, hogy császárhoz képest alárendelt szerepben vannak. A körirat utal a tisztségeikre – CAESAR AVG F COS CAESAR AVG F PR (Caesar Augusti Filius Consul Caesar Augusti Filius Praetor) – hirdetve, hogy már most fontos hivatalokat (consul és praetor) viselnek. A Nero halálát követő véres évben Róma megtanulta, hogy a gyermektelen vagy utód nélküli uralkodók jelenléte polgárháborúhoz vezet. Vespasianus ezzel az éremmel egy rendkívül tudatosan átgondolt politikai propagandát közvetített: az erős uralkodóval és a mögötte álló felnőtt fiaival nemcsak a birodalom stabilitása, hanem a hatalom folytonossága és a tartós béke is biztosított.