Nagyszeben város aranyforintja

Előlapon SOLI DEO GLORIA CIVIT[atis] CIBIN[ium] ANNO 1605 (Egyedül Istené a dicsőség, Nagyszeben városa 1605. évben) köriratban Nagyszeben városának címere és H – AHIR verdejegy. Hátlapon RVDOL[phus] II D[ei] G[ratia] RO[manorum] IMP[erator] S[emper] AVG[ustus] G[ermaniae] H[ungariae] B[ohemiae] REX (II. Rudolf Lipót Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország királya) köriratban koronás kétfejű sas. Nagyszeben városa egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja volt. A város 1427-től az erdélyi pénzverőkamara székhelye, ahol kis megszakításokkal közel háromszáz esztendőn keresztül folyt a magyar királyi és az erdélyi fejedelmi pénzek verése. 1605–1606-ban viszont autonóm városi pénzverésre is sor került itt, az engedélyt valószínűleg Rudolf német-római császár, és egyben magyar királytól kapták.