I. (Nagy) Lajos (1342-1382) garas

Az előlapon +LODOVICI D[ei] G[ratia] R[egis] VNGARIE (Lajosé, Isten kegyelméből, Magyarország királyáé) köriratban hatkaréjos keretben a hasított magyar-Anjou címerpajzs helyezkedik el. A család Árpád-házi származására utal a hétszer vágott mező, jobb oldalon a liliomok az Anjou-házra. A hátlapon SANTVS LADISLAVS R[ex] (Szent László király) köriratban Szent László álló alakja látható, mellette liliomokkal. A mai napig nincs egyértelmű válasz arra, hogy Nagy Lajos király a pénzein miért éppen Szent Lászlót jelenítette meg. A művészettörténeti megközelítés a szentkultusz erősödését emeli ki, mások a korszak lovagi ideáljának nevezik meg Szent Lászlót. Feltehetően mindkettő szerepet játszott az uralkodó választásában. Az 1192-ben szentté avatott Szent László kultusza a 13. századtól erősödött fel. A szent alakja a 14. század végén jelent meg a magyar pénzeken. Éremképét tekintve a lovagkirályt megjelenítő ezüstpénzek közül kiemelkedik, és sokan az egyik legszebb éremképnek tartják azt a (három különböző változatban ismert) gótikus éremképi ábrázolású garast, amelyena lovagkirály baldachinos trónszéken ülő ábrázolása látható.