I. Lipót 10 dukát, 1696

Előlapon LEOPOLDVS D[ei] G[ratia] ROM[anorum] I[mperator] S[emper] AVG[ustus] GER[maniae] HVN[gariae] BO[hemiae] REX (Lipót Isten kegyelméből mindig felséges római császár,  Németország, Magyarország és Csehország királya) köriratban az uralkodó jobbra néző babérkoszorús mellképe szerepel. Hátlapon DVCATVS NOV[us] TRANSILVANIAE 1696 (Erdély új dukátja) köriratban a kétfejű sas, mellén hasított címerpajzsban az erdélyi címerelemek foglalnak helyet. Lent K-V verdejelek. I. Lipót (1657–1705) 1696-ban veretett tíz dukátjának éremképén olyan páncélos mellvértet látunk, amelyhez rendkívül gazdagon díszített, szegecsekkel ékesített vállvért is tartozik. A páncél fölött drapéria omlik le, amely barokk teatralitással keretezi a mellképet. Az uralkodói kép határozottan a hadvezér és a császár kettős szerepét sugallja, mint ahogy azt el is várhatták tőle, az oszmán fenyegetés hadászati lehetőségekkel teli alkonyában. Ezt a benyomást csak növeli az Aranygyapjas Rend újabb feltűnése a mellvérten, valamint a már ismertetett babérkoszorú. Lipót hajviselete kettős: a korban éppen dominánssá váló francia barokk parókadivat és az antikizáló császári szimbólum összeolvadását láthatjuk. Legendásan előre meredő állán csak egy minimális méretű szakállt hagyott meg közvetlenül az ajka alatt, ellenben bajusza hangsúlyosabb.