Ferenc József (1848–1916) 10 korona

Az előlapon FRANC[iscus] IOS[ephus] I D[ei] G[ratia] IMP[erator] AVSTR[iae] REX BOH[emiae] GAL[iciae] ILL[yriae] ETC[etera] ET AP[ostolicus] REX HVNG[ariae] (I. Ferenc József Isten kegyelméből, Ausztria császára, Csehország, Galícia, Illíria és Magyarország királya) köriratban az uralkodó babérkoszorús portréja látható. A hátlapon X CORONÆ MDCCCXCVI (10 korona, 1896) köriratban a koronás kétfejű sas a Habsburg-Osztrák-Lotaringiai címerrel szerepel. Egyik karmában kardot tart, mint a hatalom és a háború szimbólumát, másikban egy földgömböt, amely az egész világ felett való uralmat szimbolizálja. Az érme peremén a VNITIS VIRIBVS (Egyesült erőkkel) szerepel. Az 1892. évi XVII. törvény az addigi ezüstalapú pénzrendszer helyett az aranyalapú koronát vezette be. 1 korona 100 fillérre oszlott. Kötelezően koronában csak 1900. január 1-jétől kellett számolni. Az új pénzlábat úgy állapították meg, hogy a „Napóleon-arany”, a francia 20 frankos átlagos árfolyamát vették alapul a korábbi pénzrendszerhez viszonyítva: 1 osztrák értékű forint egyenlő lett 2 koronával. Aranyból 100, 20 és 10 koronásokat, ezüstből 1 koronást vertek (1900-tól 5 koronást is). A nemesfém koronapénzek peremirata Ferenc József jelmondata: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN.