Denár Hunyadi János és Brankovics György nevével, 1453

A pénz előlapján Hunyadi János kormányzó neve olvasható a köriratban. Középen négyrészű címerpajzs látható, amely a magyar vágásokat, a kettős keresztet, valamint a Hunyadiak címerének jellegzetes elemét, a csőrében gyűrűt tartó hollót ábrázolja. A hátlap alakja a körirat szerint Brankovics György szerb despotát jeleníti meg. Ábrázolása a magyar pénzeken megszokott Szent László-típusú képet követi, azonban hiányzik róla a lovagkirály jellegzetes attribútuma, a bárd, valamint a glória. A despota jobb kezében kardot, baljában országalmát tart. A veretek készítési helye máig nem tisztázott, a kutatás azonban valószínűsíti, hogy az 1453 utáni években a nagybányai verdében készülhettek. Az ezüstdenárok különlegességét az adja, hogy két kibocsátót is megneveznek, ami a középkori magyar pénzverésben rendkívül ritka jelenség. Feltehetően Hunyadi János és Brankovics György békekötésének emlékére készültek. A magyar kutatás a középkori magyar pénzverés egyik legkülönlegesebb emlékeként tartja számon ezeket a közös, emlékpénz jellegű ezüstdenárokat. Hunyadi János, a kivételes tehetségű hadvezér és az országot egy időben kormányzó helytartó, valamint Brankovics György, a Magyarországon birtokossá vált szerb despota kapcsolata hosszú időn át ellentmondásosan alakult. A két nagyhatalmú főúr kibékülésének emlékét őrizheti ez a páratlan veret típus, amely nemcsak azért számít kuriózumnak, mert nem királyi kibocsátású, hanem mert egyedülálló módon két kibocsátó nevét is feltünteti.