Csavaros 3 krajcár, 1849

Előlapon MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ köriratban a magyar címer és 3. K. felirat olvasható. Hátlapon a HÁROM KRAJCZÁR 1849 és az N B verdejegy szerepel. Az 1848–49-es szabadságharc pénzei is igazodtak a birodalomban érvényben lévő konvenciós pénzrendszerhez, vagyis ezüstalapúak voltak. Főleg a nyersanyaghiány miatt az ezüstpénzek mennyisége távolról sem volt elegendő a háborús kiadások fedezéséhez, a pótlást a papír- és a nem nemesfémből készült pénzek jelentették. Rézből vert kisebb értékű pénzek korábban is voltak már forgalomban, ezért kézenfekvő volt, hogy az 1 és 3 krajcárosok is rézből készüljenek. Ezeken az uralkodó portréja helyett csak a magyar címer látható, köriratukon MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ olvasható. Az 1 krajcárosokat két helyen verték: Körmöcbányán jelölés nélkül, 1848-as évszámmal, Nagybányán 1849-ben pedig a 3 krajcárosokkal együtt N:B. verdejeggyel.

Fennmaradtak olyan csavaros rézkrajcárok is, amelyek belső falára Bem apó, Kossuth vagy Petőfi Sándor portréját festették. A rézpénzek egy része azért különleges, mert az érméket két felé csavarva egy üreg nyílik meg, amelybe akár egy aranydukátot vagy egy titkos üzenetet is el lehet elrejteni. Ezért a köznyelv különleges, nem hétköznapi tulajdonsága miatt igen találóan a korabeli titkosügynökökre utalva spionpénzeknek nevezte ezeket.