Bethlen Gábor (1613-1629) 5 dukát, 1622

Bethlen Gábort nemcsak Erdély fejedelmeként tartja számon a történelem, hanem magyar királlyá is megválasztották. A fejedelem 1619-ben a protestáns cseh rendekkel szövetségben hadjáratot indított II. Ferdinánd ellen, és sikerei nyomán az 1620. augusztus 25-én összeült besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta. Koronázására végül nem került sor, uralkodói igényét azonban pénzverésében is kifejezésre juttatta. Az 1620 után vert tallérokon már megjelenik a Szent Korona ábrázolása, méghozzá szokatlanul részletgazdag formában. Ennek különleges oka volt: a korona ekkor Bethlen Gábor birtokában volt. Hadjárata során ugyanis elfoglalta Pozsonyt, és megszerezte az ott őrzött koronázási jelvényt. Később a hadműveletek alakulása miatt Nyitrán keresztül Zólyom várába menekíttette a Szent Koronát, ahol biztonságban őrizték. A korona történetéhez egy kevéssé ismert epizód is kapcsolódik. Bethlen nemcsak a koronát vitette magával, hanem a pozsonyi várban annak őrzésére szolgáló helyiség vasajtaját is. Ezt később a zólyomi várban szereltette fel. A munkálatok költségéről írott források is fennmaradtak: egy kőműves 2 és fél forintot kapott a vasajtó beépítéséért, amely összeget a körmöcbányai pénzverde jövedelméből fizettek ki. A tallérok Szent Korona-ábrázolása így nem pusztán uralkodói jelképként értelmezhető, hanem egy olyan történelmi pillanat emlékét is őrzi, amikor Magyarország legfontosabb koronázási jelvénye ténylegesen Bethlen Gábor birtokában volt.