Béla herceg (1048–1060) dénár
Előlapon +BELA DVX (Béla herceg) körirat, középen gyöngykörben egyenlő szárú kereszt, szárai között változó mellékjegyek. Hátlapon +PANNONIA körirat, középen egyenlő szárú kereszt, szárai között ékekkel. Magyarországon kizárólag a mindenkori uralkodó bocsáthatott ki pénzt, eltekintve néhány különleges kivételtől: ilyen volt a 11. századi hercegi pénzverés. I. András magyar király ugyanis öccsét, a későbbi I. Bélát herceggé (latinul dux) nevezte ki, és átengedte neki az ország egy részét, azaz a dukátus területét, ahol Béla herceg pénzverési jogot is gyakorolhatott. Miközben I. András folytatta 1046-ban megkezdett pénzverését, addig öccse ezekkel párhuzamosan verette saját dénárjait, melyre az érme előlapján körirat is utal. A pénzek hátlapján a PANNONIA felirat nem konkrét városra, hanem a keresztény Magyar Királyságra utalt. |
Részletes adatok
Kibocsátó
Béla herceg
Kibocsátó ország
Magyarország
Anyag
ezüst
Súly (g)
0.7
Kibocsátás ideje
1048–1060
Magasság (mm)
1
Átmérő (mm)
17.1
Ezrelék
800