5 gulden formulare

Az előlapon fekete festéknyomattal középen olvasható a címlet értéke: FÜNF GULDEN (Öt forint). Felette a ROTHER 5 STAMPEL felirat, két oldalán a SERIE B (B széria) és NO feliratok. Az előoldalon található még a kibocsátás dátuma: WIEN DEN 23 JUNIUS 1825 (1825. június 23, Bécs), a jobb sarokban a hitelesítő aláírás: UNTERSCHRIFT DES CASSEN DIRECTORS (A pénzigazgató aláírása), alatta K.K. ADLER felirat, valamint a kibocsátó megnevezése: FÜR DIE PRIVILEGIRTE ÖSTERREICHISCHE NATIONAL BANK (Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank számára). Két oldalon elhelyezkedő díszítésekben a címlet értékének a megnevezése római és arab számokkal is megjelenik, valamint az ornamentikával körbefonva a PRIV. ÖSTERREICHISCHE NATIONAL BANK FELIRAT (Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank) olvasható. Egy bélyegző is található rajta.  A formulare magyarul minta, vagy mintapéldány. A pénzeknek a közönség tájékoztatására gyártott és intézményekben kifüggesztett változatai. Ezek egyszerűsített kivitelben, nyomópecsét, sorszám és aláírások nélkül, legtöbbször az eredeti bankjegyétől eltérő papírra és időnként keresztben áthúzva készültek. A papírpénzek biztonságára nagy hangsúlyt fektettek, ez azt jelentette, hogy gyakran hullám alakú vízjellel, szá-razbélyegzővel, kézzel írt számmal és két kézzel írt kézjeggyel láttak el őket. Az európai pénzeken biztonsági elemeket is használtak, például precízen géppel készített vonalmintákat úgynevezett guilloche-okat, melynek feltalálója Jakob Degen (1760-1848). A gép segítségével hajszálvékony, sűrű vonalak legváltozatosabb formája rajzolható. Főleg levegőtónus, árnyékolás, illetve bonyolult rajzolatú ornamentika pontos vonalvezetéséhez alkalmazták, s alkalmazzák ma is papírpénzeken, értékpapírokon, okmányokon. Degen további újításait és fejlesztéseit is alkalmazták az 1825-ös, 5, 10, 25, 50, 100, 500 és 1000 Gulden (forint) címletekből álló bankjegysorozathoz, például a gépi számozást. Degen újításai túlmutatnak a papírpénzek tervezésén, nevét beírta a repülők és órák fejlesztésének történetébe is.