2 fillér, 1946

Előlapon MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ 1946 körirat, középen tölgy és babérlevelekkel koszorúzott Kossuth címer. Hátlapon 2 fillér BP. felirat és búzakalász szerepel. A korona, a pengő és a forint pénzrendszerek egyik közös vonása, hogy mindhárom 100 fillérre oszlott. Az 1946-ban bevezetett forint pénzrendszer legkisebb készpénzként megjelenő címlete évtizedekig a 2 filléres volt. Az első 2 fillér típust 1946-ban és 1947-ben verték. Anyaga tombak volt, azaz 85% rezet és 15 % cinket tartalmazott. Az előlapon a kibocsátót az ún. Kossuth-címert körülölelő MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirat jelölte. (A fémpénzkibocsátás kizárólagos joga az államé volt, 1967-es jogszabály alapján került a Magyar Nemzeti Bankhoz.) A hátlapján búzakalász utal az ország jellegére, a mezőgazdaságra. Az ismert „lyukas” alumínium 2 fillérest 1950-ben vezették be. A tombak 2 fillérest csak 1977-ben vonták ki a forgalomból. Így jogilag 27 éven át kétféle azonos címletű, de teljesen különböző megjelenésű 2 filléres minősült törvényes fizetőeszköznek, még ha a forgalomban nem is egyformán fordultak elő.