1000 korona

A bankjegy magyar és német nyelvű oldallal rendelkezik. Felirata a következő: Sorozatszám és xSZÁMx felirat, AZ OSZTRÁK- MAGYAR BANK E BANKJEGYÉRT BÁRKI KÍVÁNSÁGÁRA AZONNAL FIZET BÉCSI ÉS BUDAPESTI FŐINTÉZETEINÉL EZER KORONA TÖRVÉNYES ÉRCZPÉNZT. Keltezés: BÉCS 1902. JANUÁR 2-ÁN, Kibocsátó megnevezése: OSZTRÁK-MAGYAR BANK. Ezt követik a hitelesítő aláírások, majd a büntetőzáradék. A magyar oldalon a magyar címer, az osztrák oldalon a kétfejű sas látható, jobb oldalon mindkét esetben egy női modell arcképe a fő motívum. A szecesszió a bankjegyeken a finom vonalhálóban, ornamentikában, nőalakok ábrázolásában, stilizált növényi motívumokban és tipográfiában egyaránt megjelent. A pénztervezés ekkorra már nem pusztán biztonsági funkciót látott el, hanem reprezentációs szerepet is: a bankjegy a birodalom presztízsét, kulturális és gazdasági erejét is közvetítette. Egyik legjelesebb példája a szecessziós stílus megjelenésének a bankjegyeken az 1903. január 2-án forgalomba hozott 1000 koronás bankjegy volt. A korabeli újságokban már a bankjegy megjelenése előtt nagy izgalommal beszéltek róla: „Az új bankjegyek külsejét egyelőre még titkolják, csak annyi bizonyos, hogy az ezer koronás bankjegy rajza szecessziós lesz. Az egész világon ez lesz az első szecessziós bankjegy.” A bankjegy fehér papírra kék színnel nyomtatva, réznyomásos technikával készült. Rudolf Rössler és Heinrich Leffler tervezte a grafikát, melyből Ferdinand Schirnböck készítette a metszetet. Érdekesség, hogy egyes szakirodalmak szerint a bankjegyen szereplő hölgy Rudolf Lefler akkori szerelmét, későbbi feleségét, Mina Wiesmüller bécsi operaénekesnőt ábrázolja.