100 korona, 1910

A bankjegy magyar és német nyelvű oldallal rendelkezik. A magyar oldalon kék festéknyomással a következő olvasható: AZ OSZTRÁK-MAGYAR BANK E BANKJEGYÉRT BÁRKI KÍVÁNSÁGÁRA AZONNAL FIZET BÉCSI ÉS BUDAPESTI FŐINTÉZETEINÉL SZÁZ KORONA TÖRVÉNYES ÉRCZPÉNZT; valamint a keltezés: BÉCS 1910 JANUÁR 2-ÁN; a bankjegy kibocsátójának megnevezése: OSZTRÁK-MAGYAR BANK; a hitelesítő aláírások; az ötjegyű sorszám és a × SZÁM × felirat; végül a büntetőzáradék. Az osztrák oldalon ugyan ezen szöveg német nyelvű változata olvasható, a hitelesítő aláírások; a SERIE felirat és a négyjegyű sorozatszám; a büntetőzáradék, végezetül az értékjelzés 8 nyelven. Az Osztrák–Magyar Bank 1910-es 100 koronását Koloman Moser (1868–1918) tervezte, aki a bécsi szecesszió egyik meghatározó művésze volt. Még elismert művészként is több, mint egy évtizeden át kellett dolgoznia különböző bankjegyterveken addig, amíg ennek az egy címletnek a grafikája elnyerte a döntéshozók tetszését. A szecessziós stílusú 100 koronás bankjegy a hamisítók körében (is) népszerű volt, ezért 1912-ben új típusút kellett kiadni. A gyűjtői körökben pepitának nevezett jegy 1910. augusztus 22-től 1915. május 31-ig volt hivatalosan forgalomban. Mivel a lejáratkor is viszonylag magas volt a 100 korona vásárlóértéke, ezért nagyon kevés maradt a forgalomban, ma a ritka bankjegyek közé tartozik. Egyik aláírója a Magyar Nemzeti Bank későbbi elnöke, Popovics Sándor, aki akkoriban a kibocsátó Osztrák-Magyar Bank kormányzója volt. Koloman Moseren kívül a szecesszió több művésze, például Gustav Klimt, Ferdinand Kitt, Berthold Löffler is készített bankjegyterveket, de a megvalósításig ebből a körből több terv már nem jutott el. Az elképzeléseket a bírálóbizottság sokszor egysíkúnak, kis vonzerővel bírónak értékelte, ebből is látszik milyen nehéz dolga volt az új irányzatnak utat törnie egy ennyire konzervatív közegben.