Vagyóczky Károly

Vagyóczky Károly, a bélyegtervező
Vagyóczky Károlyt elsősorban bankjegytervezőként tartják számon, ám hosszú pályafutása során bélyegtervezőként is maradandót alkotott. Első bélyege 1971-ben jelent meg és alkotásai az évtizedek során háromszor is kiérdemelték az Év legszebb bélyege címet.
A sok figyelemre méltó, kifinomult technikával készült filatéliai alkotás közül is kiemelkedik a Nobel-díjas magyar tudósokat bemutató sorozat, valamint a II. János Pál pápa látogatása alkalmából készült blokk és egyéb, a bélyeggyűjtők kedvére készült parafilatéliai termékek.
Pályafutása során abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nagy elődeiről, Helbing Ferencről és Légrády Sándorról, valamint mesteréről, Nagy Zoltánról is tervezhetett bélyeget.

Vagyóczky Károly, a bankjegytervező
Vagyóczky Károlynak a Pénzjegynyomdába kerülése utáni első években a bankjegyekre kellett koncentrálnia. Habár új bankjegy hosszú évtizedeken keresztül nem került forgalomba, a forgalomban lévőkön kisebb változtatásokat végeztek. Több, mint egy évtizeddel a nyomdába kerülése után a régi bankjegysorozat utolsó két címletének, az 1983-ban kiadott, Bartók Bélát ábrázoló 1000 Ft-os és az 1991-ben megjelent, Széchenyi Istvánt ábrázoló 5000 Ft-os tervezése már Vagyóczky Károly nevéhez köthető.
Az 1990-es évek közepén a Magyar Nemzeti Bank az avulóban lévő, egyes címleteit illetően közel 50 éves sorozat korszerűsítését célzó bankjegycseréről hozott döntést. Vagyóczky Károlyt bízták meg a tervek végleges grafikájának kidolgozásával. A művész az elődökhöz méltó módon, az igényesen kidolgozott portrékhoz és hátoldali képekhez harmonikusan illesztette a kor és a készpénzforgalom igényeit tükröző, hamisítás elleni védelmet és azonosíthatóságot szolgáló funkcionális grafikai elemeket.
Az utolsó, általa tervezett millenniumi 2000 Ft-os bankjegy hátoldalára, amelyben a hagyományos, alumínium ötvözetű, hologram hatású fémcsík 22 karátos arany felhasználásával készült, Benczúr Gyula híres festménye, a Vajk megkeresztelése került, amely korábban az 1927-es 1000 pengős hátoldalát díszítette.

Balatoni korona
A Balatoni korona egy pénzhelyettesítő, más néven technikai fizetőeszköz, amely a törvény által kötelezően elfogadni rendelt, úgynevezett jogi pénzekkel szemben csupán értékmérő és csereeszköz funkciót teljesít – azt is korlátozottan – , viszont nem alkalmas felhalmozásra.
A Balatoni koronát hét Veszprém vármegyei település (Veszprém, Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi, Litér, Tihany és Nemesvámos) önkormányzata, a megyei iparkamara és a Kinizsi Bank által alapított Balatoni Korona Zrt. bocsátotta ki.
A kibocsátás dátuma 2012. március 22-e volt. Az utalványok tervezője Vagyóczky Károly. A címletek megegyeznek a forintbankjegyek címleteivel. Az utalványok magyar és angol nyelvűek, gondolva arra, hogy a külföldi turisták is bizalommal használhassák azokat.
A pénzhelyettesítő címletein a Balatonhoz köthető olyan kiemelkedő történelmi alakok jelennek meg, mint például Gizella királyné, I. András vagy éppen Jókai Mór.

Pénzjegynyomda Grafikai Iskola
A réznyomás egy mélynyomtatási eljárás, amely azt jelenti, hogy a sokszorosítandó rajzot mélyítik, és a papír a mélyített vonalakban megülő festéket veszi fel. Az egyképes eredeti kétféle módszerrel készülhet: maratással és metszéssel. A maratás kémiai anyagok felhasználásával, a metszés teljes egészében kézzel történik.
A Pénzjegynyomda Grafikai Iskola képviselői a metszés technikáját művelték magas fokon, európai szintű hírnevet szerezve a magyar bankjegyeknek és bélyegeknek. Előfordul, hogy a metszet eredeti grafikáját elkészítő tervező művész és a metsző két személy, de általában az a művész metszi lemezbe a grafikát, aki megrajzolta. Elképesztően aprólékos, határtalan türelmet, emberfeletti pontosságot igénylő folyamat, hiszen ebben az esetben nincs korrigálási lehetőség. Az összes nyomtatási eljárás közül ez a legnagyobb felkészülést és szakmai tudást igénylő technológia. Mindez azonban igen látványosan tükröződik a kész termék megjelenésében. A jelenleg alkalmazott modern technológiát megelőző időszakban egyetlen más módon sem voltak elérhetők azok a finom, éles, tiszta vonalak, az a plasztikus, majdhogynem háromdimenziós megjelenítése a grafikának, mint a réznyomás esetében.
Vagyóczky Károly egy olyan műfaj folytatója, amelynek Horváth Endre, Nagy Zoltán, Gál Ferenc, Füle Mihály, Vertel József, Kékesi László, Légrády Sándor szereztek európai szintű elismerést. Ez az úgynevezett Pénzjegynyomda Grafikai Iskola, melynek az ő irányítása alatt olyan jeles alkotói öregbítették hírét, mint Bojtos Károly, Szunyoghy András, Zsitva Szabolcs, Lengyel György, vagy azok a ma is alkotó, tehetséges tanítványok, mint például Elekes Attila és Pálinkás György. Amit a Pénzjegynyomda Grafikai Iskola művészei csináltak és csinálnak, a „mívesség dicsérete”.