Kapott már a telefonjára kéretlen üzeneteket teljesen indokolatlan időpontban, külföldi számról, amiben rossz magyarsággal arra kérik, haladéktalanul lépjen kapcsolatba a bankjával egy teljesen fals webcímen? Történt hasonló Önnel a közösségi média felületein, netán próbálták egy, a postaládájába hulló levélen keresztül rávenni ilyesmire? Ellenállt a kérésnek vagy követte az utasításokat és megrövidítették a csalók? Ha ez utóbbi, nem Ön az egyetlen. Magyarországon naponta körülbelül 75 millió forint vándorol a kiberbűnözők számlájára, mondjuk épp az Önéről. A kártétel éves szinten milliárdokban mérhető. Az online banki csalások ugyanis szintet léptek Magyarországon. Míg évtizedekkel ezelőtt az utcai, majd a szervezett bűnözés dívott, mostanra a csalások, a vagyon elleni cselekmények, ezen belül pedig az információs rendszer felhasználásával elkövetett online csalások száma ugrott meg drasztikusan. Ezek során a bűnelkövetők pszichológiai manipulációval tévesztik meg a felhasználókat, vagyis megszerzik a fizetési azonosítójukat, így tudnak belépni az internetbankjukba vagy akár a bankkártyájuk terhére vásárlásokat indítani. Hogyan finomodnak a módszerek, miként ne váljunk áldozattá, mit tegyünk, ha kiürítették a bankszámlánkat, bízhatunk-e a bankunktól kártérítésben, érdemes-e inkább párnacihában tartani a pénzt?