/
/
/
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 7. rész

Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 7. rész

2022. október 25.
mnb-highlights-07-fb.jpg

Kevesen tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi – mennyiségét és jelentőségét tekintve – az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét. Az antik római aranypénzektől kezdve az erdélyi tallérokon át a modern kori bankjegyekig és banktörténeti relikviákig jelenleg nagyjából hatvanezer egyedi műtárgy található az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményében, amely a Széll Kálmán téri volt Postapalotában, jelenlegi nevén a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban került elhelyezésre. A gyűjtemény számos olyan érmét és bankjegyet is tartalmaz, amely különleges ritkaságnak számít, sőt, csupán egyetlen példány ismert belőle a világon. A most indított tízrészes sorozatunkban ezek közül szeretnénk bemutatni néhányat, amelyet a március 15-én megnyílt Pénzmúzeumban is megtekinthettek.

Emlékérme a selmecbányai II. József altáró megnyitására, 1878

A Magyar Nemzeti Bank – 1968 előtt a Pénzügyminisztérium – a forgalmi pénzeken kívül minden évben forint címlettel ellátott emlékérméket is kibocsát. A sort 1948-ban az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 100. évfordulójára kiadott, három címletből – 20, 10, 5 forint – álló, ezüstből készült érmesor nyitotta meg. Az elsősorban gyűjtők számára készülő, jelentős történelmi évfordulókat vagy egyéb szempontól kiemelkedő eseményeket megörökítő emlékpénzek kibocsátása 1968-tól vált rendszeressé. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank három változatban bocsát ki forint címletű érméket: a forgalmi érmék mellett emlékérméket és forgalmi érmék emlékváltozatait egyaránt gyártja megbízásából a Magyar Pénzverő Zrt. Ennek a gyakorlatnak a kezdetei a 19. századba, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király korába nyúlnak vissza, hiszen ekkor készültek elsőként emlékérmék a birodalom területén.

A legkorábbi, 2 forint címletű emlékpénzt Ferenc József és Erzsébet esküvőjére verték 1854-ben, majd a következő, 2 Vereinsthaler (korabeli magyar nevén „egyleti” tallér) címletű ezüstpénz a Déli vasút megnyitására készült 1857-ben, majd 1879-ben I. Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalma alkalmából emlék kétforintost adtak ki. 1887-ben a kuttenbergi (ma: Kutna Hora, Csehország) bányák újranyitása alkalmából készült 2 Gulden, azaz magyarul forint címletű emlékpénz előlapja megegyezik a forgalmi pénzekével, míg a tematikai oldalon a kuttenbergi Szent Borbála-templom látható, alatta bányászcímer, keresztezett ék és kalapács.

Magyar szempontból a legfontosabb Ferenc József kori emlékérme kibocsátására 1878-ban került sor, mégpedig a selmecbányai II. József altáró átadása alkalmából. Az altáró egy speciális bányászati szakkifejezést takar, amelynek lényege, hogy a völgyek aljából, a hegyek lábánál víztelenítő tárókat (úgynevezett altárókat) indítottak a hegy gyomra alá, amelyek többnyire szintesek vagy enyhe lejtésűek voltak. A feladata az volt, hogy a felette elhelyezkedő területről a vizet összegyűjtse és elvezesse. Építésük igen költséges volt, és mivel belőlük hasznosítható érc ritkán került elő, több bányavállalkozónak kellett összefognia, hogy együtt finanszírozzák a kiépítését.

Habár majd minden bányavidéken megtaláljuk ezeket a műveket, a legnagyobb ilyen jellegű alkotásnak a selmecbányai II. József altáró számított, amelyet közel 100 éven át építettek. Több ága van, hossza eléri a 13 kilométert. Befejezésekor Selmecbányán nagy ünnepséget rendeztek, amelyen maga Ferenc József császár és magyar király is megjelent.

A nevezetes eseményre természetesen emlékérmék is készültek forint címletben, azokkal megegyező pénzláb alapján. Előlapon a királyt megnevező köriratban az uralkodó portréja látható, alatta a vállszelvényben KB betűk, a körmöcbányai verde jegye, a hátlapon a tematikát megnevező körirat (II. JÓZSEF NEVŰ ALTÁRNA SELMECZBÁNYÁN), középen vízszintes sorban a munkálatok megkezdésének és befejezésének (1782/1878) időpontja. Az érmék három különféle fémből is elkészültek: rézből, ezüstből, illetve néhány példányt aranyból is levertek. Az arany változatból jelenleg csupán két példány ismert a világon, de a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteményében található, és a Pénzmúzeum kiállításán bárki által megtekinthető ezüstváltozat is a kiemelt ritkaságok körébe tartozik.

További híreink

Túl a 300 000. látogatón!

Mérföldkőhöz érkezett a Pénzmúzeum

2025. január 14.
Bőröndmúzeum a Parlamentben

A foglalkozások ’telt házzal’, nagy siker mellett zajlottak az ország házában.

2025. január 08.
Kávéházi beszélgetések

Programsorozatunk vendége Fertőszögi Péter volt. Az előadás már Podcast formájában is elérhető!

2024. december 20.
Karácsony a pénzeken – Az ünnep üzenete az érméken

Ugyan a karácsony ritkán jelenik meg közvetlenül a pénzérméken, mégis találhatunk érdekes példákat, amelyek az ünnep szellemiségéhez kapcsolódnak.

2024. december 19.