Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 6. rész

Kevesen tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi – mennyiségét és jelentőségét tekintve – az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét. Az antik római aranypénzektől kezdve az erdélyi tallérokon át a modern kori bankjegyekig és banktörténeti relikviákig jelenleg nagyjából hatvanezer egyedi műtárgy található az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményében, amely a Széll Kálmán téri volt Postapalotában, jelenlegi nevén a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban került elhelyezésre. A gyűjtemény számos olyan érmét és bankjegyet is tartalmaz, amely különleges ritkaságnak számít, sőt, csupán egyetlen példány ismert belőle a világon. A most indított tízrészes sorozatunkban ezek közül szeretnénk bemutatni néhányat, amelyet a március 15-én megnyílt Pénzmúzeumban is megtekinthettek.
Ferenc József 100 korona, 1907 (3262)
Az Osztrák–Magyar Monarchia tagországaiban, így a Magyar Királyságban 1892-ben került bevezetésre az aranyalapú koronarendszer, amelynek értelmében 1 korona 100 fillért ért. Másfél évtizeden keresztül a címletsor legértékesebb elemét az aranyból készült 20 korona jelentette, csak 1907-ben merült fel a lehetősége egy ennél is magasabb értékű aranypénz kibocsátásának. Az alkalmat az uralkodói jubileum szolgáltatta. I. Ferenc Józsefet ugyanis 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Budán, a Mátyás-templomban, így 1907-ben ünnepelte az ország a koronázás 40. évfordulóját.
Törvényjavaslat született tehát „a dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről”. A kormány azt kívánta, hogy „az évforduló megülése ne zajos ünnepségek által történjék”, ezért maradandó emlékeket kívánt állítani. A tervekben szerepelt különféle intézmények létrehozása, többek között egy munkáskórház felállítása, templomépítés és a zágrábi kereskedelmi múzeum épületének kibővítése is, valamint a jubileumra készülő emlékpénzek kibocsátása. A javaslat két címletre szólt, amelyek azonos éremképpel készültek volna. A pénzeket aranyból 100 korona, ezüstből 5 korona névértékkel kívánták elkészíteni. A jubileumi ezüst 5 és arany 100 koronás pénzérmék verését lehetővé tevő törvényjavaslat augusztus 11-én lett szentesítve és augusztus 20-án kihirdetve. A törvény szerint a pénzek kibocsátása 1908. június 8-áig tartott, vagyis a törvényalkotók nem is kívánták azt a jubileumra megjelenteti. Ennek következtében a veretek zöme nem is a jubileumi évben, hanem 1908-ban készülhetett csak el, de változatlanul az 1907-es évszámmal. A törvény részletesen rendelkezett a pénzek éremképéről is, miszerint az előlapra „Ő felsége mellképe jő”, míg a hátlapra „jő Ő Felségének megkoronáztatását ábrázoló csoportozat ezzel a körirattal: «Megkoronáztatásának negyvenedik évfordulójára.» és folytatólag 1867–1907 évszámok; a rajz alá az értékjelzés: «100 korona»”. A peremirat a korábban megszokott volt, az érme „harmadik” oldalát a BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN felirat díszítette. A pénzek Körmöcbányán, a Magyar Királyság egyedüli pénzverdéjében készültek. Az emlékveretek tervezőit illetően még nem született konszenzus a numizmatikai szakirodalomban, annak ellenére, hogy ezek szinte a közelmúltban készültek. Általában Gerl Károlynak és Reisner Józsefnek, a körmöcbányai pénzverde vésnökeinek tulajdonítják az érdemet, de az sem kizárt, hogy Lóránfi Antal, a neves éremművész tervezte őket.
A pénzek előlapjára I. Ferenc József jobbra forduló, szakállas, öregkori portréja került, fején babérkoszorúval. A hátlapi éremkép megtervezését az 1867. évi koronázást ábrázoló számtalan képi ábrázolás egyike inspirálhatta. Bár több ilyen jellegű alkotás is ismert, a közvetlen előkép feltehetőleg az igen reprezentatív Koronázási emlékkönyv 1867. június 8. című díszkötet egyik metszete lehetett. Az ebben található, a koronázási aktust ábrázoló rajzot Kolarz Ferenc készítette, a fametszet Rusz Károly munkája. Magától értetődik, hogy a metszet igen részletes ábrázolását fémben nem lehetett ugyanolyan szinten megmintázni. Ennek következtében a koronázási jelenetet némiképp leegyszerűsített formában kellett megjeleníteni. Az éremkép azt a pillanatot örökíti meg, amikor Simor János hercegprímás és Andrássy Gyula miniszterelnök, mielőtt a térdelő uralkodó fejére helyezné, előtte magasra tartva felmutatja a Szent Koronát.
További híreink
Összes hírA Pénzmúzeum „Melyik forint pénzérménk érmeképe a kerecsensólyom?” elnevezésű promóciós nyereményjátékának leírása és szabályzata.
Pénzmúzeum Panoráma Terasz 10 és 13 óra között zártkörű rendezvény miatt nem látogatható.
Családbarát múzeum elismerést, valamint múzeumpedagógiai különdíjat hozott el az Országos Múzeumpedagógia Évnyitóról ma a Pénzmúzeum.
A Pénzmúzeum „Jelöld meg, kivel jönnél el a Magyar Népmese napjára!” elnevezésű promóciós nyereményjátékának szabályzata.
A Pénzmúzeum „Melyik forint pénzérménk érmeképe a kerecsensólyom?” elnevezésű promóciós nyereményjátékának leírása és szabályzata.
Pénzmúzeum Panoráma Terasz 10 és 13 óra között zártkörű rendezvény miatt nem látogatható.
Családbarát múzeum elismerést, valamint múzeumpedagógiai különdíjat hozott el az Országos Múzeumpedagógia Évnyitóról ma a Pénzmúzeum.
A Pénzmúzeum „Jelöld meg, kivel jönnél el a Magyar Népmese napjára!” elnevezésű promóciós nyereményjátékának szabályzata.