/
/
/
MNB100 – ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY 1. fordulójához felkészítő cikk

MNB100 – ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY 1. fordulójához felkészítő cikk

2024. április 29.
MNB100kvizverseny_1fordulo

A Habsburg Birodalomba betagozódott Magyarország számára fájó pont volt az I. Ferenc uralkodása idején, 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank működése, amely egyáltalán nem szolgálta a magyar gazdaság fejlődését. A Mikszáth Kálmán által csak a nemzet mindenesének nevezett Fáy András kezdeményezésére és szervezőmunkájára volt szükség, hogy létrejöhessen a nevében is első magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1839-ben. Egy évvel később alakult meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely a kölcsönnyújtás mellett már váltóleszámítolási, giro és letéti ügyletekkel is foglalkozott. Később, a szabadságharc alatt, ez a bank bocsátotta ki a forradalom 1 és 2 forintosait, miután Kossuthnak nem sikerült megegyezni a kizárólagos bankjegykibocsátási joggal bíró Osztrák Nemzeti Bankkal.

A szuverenitás iránti igény mindvégig napirenden tartotta azonban az önálló jegybank iránti igényt. Széchenyi így írt 1830-ban, a Hitel című művében: „Mi pedig a nemzeti bank felállítását illeti, van olyasokrúl sok jó példa; s más nemzeteknél jókat s rosszakat is láthatunk, úgyhogy hazánkra illesztésében előre felszámíthatjuk: mit kell elfogadnunk, mitűl óvakodnunk”. 1848 márciusában a Mit kíván a magyar nemzet 9. pontja egyszerűbben fogalmazott: Nemzeti Bank.

A szabadságharc bukását követően majd húsz év kellett a kiegyezéssel új alapokra helyezett együttműködéshez, az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttéhez. A Magyar Királyságot és az Osztrák Császárságot egy dualista államszövetség keretében a közös uralkodó, a közösen intézett kül- és hadügy, valamint az ezekhez kapcsolódó közös pénzügy kötötte össze. További 11 év múlva, 1878-ban az új helyzetnek megfelelően átalakult az Osztrák Nemzeti Bank, és a továbbiakban a Monarchia jegybankjaként, Osztrák–Magyar Bank néven, egyenlő paritáson és két egyenrangú főintézettel szolgálta a gazdasági életet.

1867 és 1913 között a magyar nemzetgazdaság gyökeresen átalakult, fejlett – főként vasúti – infrastruktúrával rendelkező, a modernizációt minden gazdasági ágában és az emberek életmódjában is megvalósító tőkés gazdasággá vált. Ez idő alatt a nemzeti jövedelem közel ötszörösére emelkedett. A XX. század elejére öt nagybank (Magyar Általános Hitelbank, Angol–Magyar Bank, Franco–Magyar Bank, Magyar Jelzáloghitel Bank, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank) és a köréjük csoportosuló kisebb hitelintézetek a banktőke közel 60%-át birtokolták és jelentős érdekeltségeik voltak a vezető gazdasági ágakban.
Tízévenként megújuló szabadalmával a folytonosságot képviselő Osztrák–Magyar Bank a Monarchia jegybankjaként felelt a fizetőeszköz stabilitásáért, amely 1892-ig az ezüstalapon nyugvó forint volt. 1892-ben Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter javaslatára, valamint Popovics Sándor későbbi jegybankelnök hathatós szakmai közreműködése mellett bevezetésre került az aranyalapú korona, és ezzel a Monarchia is tagja lett az aranystandard rendszernek. Ugyanakkor a forint továbbra is törvényes fizetőeszköz maradt, a hivatalos árfolyam szerint 1 forint 2 koronával volt egyenértékű. 1900-tól azonban a kettősség megszűnt, az ezüstön alapuló forint elveszítette hivatalos fizetőeszköz státuszát. Az aranyalapú rendszer egyeduralkodóvá vált a Monarchiában is.

Az első világháború után nemcsak a közös állam, hanem a közös bank is megszűnt. A Párizs környéki békék előírták az önálló valuta megteremtését, amely együtt járt az önálló jegybank alapításával is. Létrejöttéig átmeneti időre alakult meg 1921. augusztus 1-jén a Magyar Állami Királyi Jegyintézet, az OMB budapesti főintézetének épületében a Szabadság téren.

Az Osztrák–Magyar Bank 1878-as alapítása után nem rendelkezett Budapesten székházzal. A budapesti főépület helyét az 1898-ban lebontott Újépület, az 1848–1849-es szabadságharc vezetőinek börtöne, Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzőhelye helyén jelölték ki.

1900 nyarán az Osztrák–Magyar Bank zártkörű pályázatot írt ki a budapesti főintézet – amely aztán később a Magyar Nemzeti Bank székháza is lett – tervezésére. Az első díjat egyhangú döntéssel az az Alpár Ignác nyerte el, aki a Szabadság tér szemben lévő oldalán álló Tőzsdepalotát is tervezte. Külön érdekesség, hogy a tőzsde 1948-as felszámolása után – 1955-től – ez az épület lett a Magyar Televízió székháza.

A kivitelezés a korszak legkiválóbb mestereinek köszönhető: a színes ólomüveg ablakok Róth Miksa, a belső szobrászmunkák Maróti Géza, a kőpadló Walla József, a fapadlók Neuschlosz Ödön és Marcel, a lakatos- és trezormunkák Alpár Ede, az asztalosmunkák Michl Alajos, a világítás a Ganz Rt., a vasipari munkák a Schlick gyár munkái. 1976 óta az épület műemlékvédelem alatt áll.

Ne felejts el regisztrálni a versenyre: https://mnb100.penziranytu.hu/

További híreink

Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeumban

A Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeum havonta jelentkező eseménysorozata. Ismeretterjesztő előadásaink a pénzt helyezik a beszélgetés középpontjába.

2024. július 08.
MNB100- ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY második forduló nyertesei

Kisorsolásra kerültek az MNB100- ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY első fordulójának nyertesei

2024. július 03.
MNB100- ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY 3. fordulójához felkészítő cikk

A harmincas évek válságától a második világháborúig

2024. július 02.
A Pénzmúzeum Panoráma Terasz nyitvatartása július 1-jétől megváltozik!

Minden nap 14:00 órától este 23:00 óráig várja vendégeit a Pénzmúzeum Panoráma Terasz!

2024. június 30.