/
/
/
Magyarország és a világ pénzügyi legjei

Magyarország és a világ pénzügyi legjei

2023. március 30.
neumann-next-social-1920x1080-havi-egyetemista-cikk-2.png

Egyetemistaként felkészülten akarsz belevágni a Neumann-játékba? Ha igen, olvasd el gyorsan az alábbi cikket, meglátod, sokat segít a versenyben.


Érdekességek a magyar történelemből

Magyarország aranykora

A XIV-XV. századi Európában Magyarországon bányászták a legtöbb aranyat. A legsikeresebb korszakban a Magyar Királyság biztosította a kontinens teljes aranykitermelésének 80 százalékát, körülbelül évi 2500 kilogrammos mennyiséget. Akkoriban a legjelentősebb aranykitermelő terület Körmöcbánya volt, ezt követte a Kárpátok nyugati fele és a Nagybánya környéki hegységek. Mára Magyarországon a nemesfémbányászat megszűnt, az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar adja a termelés legnagyobb hányadát.

A pénzverés évszázados történelme

A nemesfémek fontos szerepet játszottak a pénzverésben és a pénzérmék megjelenésében. A világ legelső vert pénzérméi i. e. 7. századból származnak (Anatólia és Hellász). Ugyan az első magyar forint megjelenésére 1325 körül került sor, a hazai pénzverés történelme mégis számos különlegességet tartogat. A régi magyar pénzek egyik ikonikus éremképi elemének számított – a Szent László-alak mellett – a Madonna-ábrázolás (Madonna a gyermek Jézussal), ami a leghosszabb ideig, közel fél évezreden át díszítette a legkülönbözőbb magyar érméket. Érdekesség, hogy a fején koronát viselő uralkodó képe Salamon királyunk által veretett dénáron jelent meg először. A magyar pénznyomás talán egyik legismertebb darabja a Székely Mózes 5-szörös dukátja, amelyből csupán egyetlen ismert darab létezik. Ez jelenleg a 2022 márciusában megnyitott Pénzmúzeum tekinthető meg.

A XIX. századi magyar fellendülés

Az arany és a pénz a gazdaság, a tudományok és a művészet fellendülésének is zálogává vált. A XIX. század során az Osztrák-Magyar Monarchia a kontinens egyik fontos gazdasági szereplője volt, ennek ellenére az osztrák-magyar korona sosem vált Európa meghatározó valutájává.

A XIX. század azonban több szempontból is meghatározó volt Magyarország gazdasági-pénzügyi, és tudományos fejlődése szempontjából. Ehhez számos vagyonos család nagyösszegű adománya kellett. Gondoljunk csak a Lánchíd megépítésére, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum megalapítására. Ezeket mind a Széchenyi családhoz kötjük, de kevesen tudják, hogy annak idején a Sina család is jelentősen hozzájárult a fejlesztésekhez, Sina György például 80 000 forinttal járult hozzá a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítéséhez, ellentétben Széchenyi gróffal, aki „csak” 60 000 forintot ajánlott fel az alapításkor.

Globális pénzügyek

A pénzügyi világ borús napjai

A gazdaság stabilitásának fenntartása az államok egyik kiemelt feladata, ezáltal biztosítva egy ország működését. Sajnos az elmúlt 100 évben több gazdasági és pénzügyi válság is végigsöpört a világon, amelyek váratlanul érték az országokat. Gondoljunk csak a Nagy gazdasági világválságra (1929-1933 között), majd az 1997-től 2000-ig tartó Dotcom lufira. Ne feledkezzünk meg a 2008-2009-es válságról sem, amiből nagyon hamar kibontakozott a Görög gazdasági válság is, illetve napjainkban szintén egy gazdasági visszaesés szemtanúi lehetünk.

Kulcs, a megelőzés

A legtöbb jegybank igyekszik minél nagyobb aranytartalékot felhalmozni, részben ezáltal biztosítva az ország gazdasági ellenállóképességét. A legnagyobb aranytartalékkal az Amerikai Egyesült Államok (USA) központi bankja (Fed) rendelkezik. Egy 2022. decemberi kimutatás alapján az USA-nak több mint 8000 tonna arany van a birtokában, magasan megelőzve a világ többi országát.

Mások az inflációs stratégiájukkal igyekeznek megelőzni ezeket a válságokat. Ebben Európában jelenleg élen jár Svájc, ahol az infláció ugyan 2022-ben 29 éves csúcsot ért el, de így is csupán 3,5%-on állt.

Vannak országok, amelyek a jelen gazdasági környezet pozitívumait a jövő biztonságába fektetik be. Norvégia például a világ legnagyobb állami nyugdíjalapjával rendelkezik, amit 1990-ben hoztak létre.

Egyes országok pedig kimondottan a jövőbe próbálnak befektetni és egyben szerencsét próbálni. Ilyen például El Salvador, ahol elsőként lépett életbe olyan törvény, ami alapján hivatalos fizetőeszközként is elismerhető a bitcoin. Bár kevés ország követte a példáját, számos jegybank figyelme fordult a blokklánc alapú valuták felé, és kezdett el saját CBDC, azaz digitális jegybankpénz fejlesztésébe.

További híreink

Egyedülálló erdélyi kiállítás nyílt a fejedelmi kincsekről

Egyedülálló kiállításban vállalt szerepet a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.

2024. április 16.
Numizmatikai sorozat

A világ legszebb nemzetközi bankjegyei

2024. április 16.
Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeumban

A Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeum havonta jelentkező eseménysorozata. Ismeretterjesztő előadásaink a pénzt helyezik a beszélgetés középpontjába.

2024. április 09.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Párizs olimpia lázban ég, de nem csak Párizs, hanem a La Monnaie de Paris - A Párizsi Pénzverde múzeuma is.

2024. április 02.