Fantasztikus dokumentáció jutott a Pénzmúzeum birtokába. Az évtizedeken át bőröndben porosodó iratok egy budapesti ingatlan tetőteréből kerültek a múzeumhoz és számos adalékkal szolgálnak a sokáig tabuként kezelt, krimiszerű fordulatokban gazdag Aranyvonat történetéhez.

A II. világháborúban a német megszállás cselekvésre késztette a jegybank dolgozóit. 78 éve ezen a napon, 1945. január 23-án a Magyar Nemzeti Bank tisztviselői az állam vagyonát, köztük a 33 tonnás aranykészletet az Aranyvonaton menekítették ki az országból az Ausztriában lévő Spital am Pyhrn-i bencés apátság kriptájába. Hogy az itt tárolt értékek ne a német vagy szovjet hadsereg kezére kerüljenek, a bank vezetősége felvette a kapcsolatot a brit és az amerikai csapatokkal. Ezután a jegybanki vagyont az amerikai főhadiszállásra, Frankfurt am Mainba szállították. Az amerikai hatóságok 1946 augusztusában szolgáltatták vissza Magyarországnak a vagyontárgyakat és az aranykészletet, így utóbbi fedezetként állhatott az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új magyar forint mögött.

A kalandos történetről a Magyar Nemzeti Bank rövid videót készített, az Aranyvonat Legendája című Szász Attila-rendezte dokumentumfilm pedig Ezüst Delfin-díjat nyert 2022-ben, Cannes-ban, a világ egyik legrangosabb vállalati és dokumentumfilmes versenyén.

Újabb adalékok a történethez

Az Aranyvonat legendájának árnyalását segítik a Pénzmúzeum tulajdonába került iratok, melyeket dr. Sereg Péter ajánlott fel. A dokumentumokat évtizedeken keresztül egy harmadik kerületi lakáshoz tartozó padláson porosodó bőrönd rejtette. Az ingatlant – ahol a bőröndöt találták – Dr. Frank Károly oldalági leszármazottai kapták kárpótlásként a 80-as években, vélhetően cserébe a 40-es évek végén elvett érdi családi házért.

Az iratok részben a történet egyik jelentős szereplője, Dr. Frank Károly életével kapcsolatosak. A kincsek között a férfi személyes iratai, leckekönyvei, érettségi bizonyítványa, doktorrá avatási dokumentuma található. Emellett a bécsi kereskedelmi akadémia oklevele, továbbá fizetésemelésről és előléptetésről szóló papírok is porosodtak egy olyan okirat társaságában, mely Dr. Frank Károly a Magyar Nemzeti Bank főintézetének második főnökhelyettesévé való kinevezését tárja elénk.

Az utazásról is számos dokumentum jutott a Pénzmúzeum birtokába. Többek között az Aranyvonat által szállított rakomány mennyiségéről, az aranykészlet tételes bontását tartalmazó anyagok grammra pontos súlyáról, a vagyontárgyak elhelyezésről Spital am Pyhrnben. A megvásárolt anyag részét képezi a Német Birodalom és Magyarország közötti megállapodás 1945. január 15-én kelt német nyelvű szövege. Található a paksamétában számos, az amerikai hadseregnek írt angol nyelvű feljegyzés, illetve megbízólevelek a hazaszállítással kapcsolatban, mi több, a szóban forgó férfi személyes beszámolói is megismerhetők a történtekről.

Az értékes iratok jelenleg muzeológiai feldolgozásra várnak, de biztosra vehető, hogy árnyalni fogják az Aranyvonat legendáját. Jóvoltukból kirajzolódik az Aranyvonat története mögött egy újabb személyes sors, Dr. Frank Károlyé, aki a Magyar Nemzeti Bank tisztviselőjeként a nemzeti vagyon kimenekítésében jelentős érdemeket szerzett, ám hazatérése után méltatlan bánásmódban részesült.

A feltárt dokumentumok a jövőben, akár már 2024-ben, a Magyar Nemzeti Bank 100. születésnapján egy kiállítás alapjául is szolgálhatnak.

A Pénzmúzeumról
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban a lakosság 2022. március 15-től gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel ismerkedhet. A XXI. századi, interaktív élménytérben 58 lenyűgöző installáció és közel 2000 műtárgy várja az érdeklődőket. Az attrakciók között a legkedveltebb a saját arcképes bankjegytervezés-és nyomtatás, az aranyrúd-emelés, illetve az Aranyvonat hőseinek emléket állító Robogás című szobor.