/
/
/
Denártól a forintig - azaz a magyar pénzelnevezések eredete

Denártól a forintig - azaz a magyar pénzelnevezések eredete

2022. március 14.
3 perc olvasás
denar4-leader.jpg
Denár és garas, dukát és guldiner, krajcár és poltura – hosszan sorolhatnánk azoknak a pénzeknek a neveit, amelyekkel elődeink ezer éven át fizettek, illetve részben napjainkba is fizetünk Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, honnan kapták ezek a pénzek az elnevezésüket? Miért hívják jelenlegi törvényes fizetőeszközünket éppen forintnak? A következő hetekben 12 részes, „Denártól a forintig” című sorozatot indítunk, amelyben a magyar pénzelnevezések etimológiáját járjuk körül.
A cikksorozat negyedik részében a garas pénzelnevezés eredetének járunk utána. Tudtátok, hogy a garas elnevezés, amely napjainkban a szinte semmit nem érő pénz fogalmával kapcsolódik össze, fénykorában, a középkorban a legértékesebb ezüstpénzt takarta? Ezekkel a pénzekkel Te is találkozhatsz majd a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megnyíló Pénzmúzeumában, ahol bemutatjuk a közép- és újkori magyar forgalmi pénzeszközöket is.

4. Garas

Mivel a 13. századra a kisméretű ezüstpénz, a dénár már nem tudta kielégíteni a magasabb értékű pénzek iránt támasztott igényeket, a pénzrendszereket a megváltozott gazdasági követelményekhez kellett igazítani. A legkézenfekvőbb megoldásnak a dénár súlyának növelése látszott, így az új pénzek a helyi dénárok többszörös értékében készültek. Mintapéldányuk a Velencében 1202-ben kibocsátott grosso volt, amely 24 helyi dénárral volt egyenértékű. Az elnevezés a latin denarius grossus (vastag dénár) kifejezésből eredt, amelynek ejtésmódja hamarosan igazodott a helyi nyelvekéhez: német nyelvterületen groschen, Angliában groat, míg magyarul garas elnevezés alatt vonult be a köztudatba. A középkorban a legnépszerűbb garasértékű pénzek közé számított a francia gros tournois, a cseh praguer Groschen, illetve a nápolyi gigliato.

A Magyar Királyságban cseh és nápolyi mintákra I. (Anjou) Károly kezdte meg – valószínűleg 1329-ben – a garasértékű ezüstpénzek kibocsátását, viszont ez a folyamat egy évtized után megszakadt. Fia, I. (Nagy) Lajos uralkodása első felében veretett ugyan garasokat, de az 1360-as évektől kezdve nagyjából száz éven keresztül szünetelt az országban ennek a címletnek a kibocsátása. I. (Hunyadi) Mátyás 1467. évi pénzreformjához kapcsolódóan indult újra a garasértékű pénzek verése Magyarországon, ekkor egy aranyforintért 20 garast adtak, míg egy garas öt dénárt ért. Ettől kezdve a garasok kibocsátása folyamatossá vált hazánkban, bár továbbra is másodrendű szerepet játszott a dénárverés mellett, egyes garastípusok kifejezetten ritkaságnak számítanak. Az újkori Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben a 16–17. században változó intenzitással folyt tovább a garasverés, mígnem az I. Lipót korában bevezetett krajcárrendszer végképp kiszorította őket a magyar pénzrendszerből, habár a három krajcár értékű ezüstpénzeket még sokáig garasnak is nevezték.


További híreink
A Rákóczi Szövetség képviselőit láttuk vendégül

A Pénzmúzeumnál meggyőződéssel hiszünk az együttműködések erejében.

2022. augusztus 10.
2 perc olvasás
A Pénzmúzeum támogatásával került megrendezésre a csopaki Kereked Újonc kupa vitorlásverseny

A csopaki Kereked Vitorlás Klub a hétvégén rendezte meg a Nádas Kupa-sorozat újabb fordulóját, melynek lebonyolításában idén a Pénzmúzeum is segített.

2022. augusztus 08.
3 perc olvasás
Zárva tartás

A nyári melegben ideiglenesen a Pénzmúzeum is vakációra megy, ezért augusztus 9. és 16. között egy hétig zárva tartunk. 🏛🦌

2022. augusztus 04.
1 perc olvasás
Óriási sikert aratott a Pénzmúzeum nyílt napja

A pénz világa izgalmas, kalandos, élményekkel teli, mégis kiismerhető – derült ki a Pénzmúzeum augusztus 1-jei nyílt napján.

2022. augusztus 02.
5 perc olvasás