/
/
/
Címerábrázolások

Címerábrázolások

2022. augusztus 19.
5 perc olvasás
magyar-penzek-03-fb.png

A pénz, jelenjen meg az érme vagy bankjegy formájában, nem csupán az állami szuverenitás kifejezőeszköze, a gazdasági élet és a kereskedelem mozgatórugója, hanem kora kultúrájának, művészetének és világlátásának hű lenyomata. Az éremképek visszatükrözik a korszak művészeti stílusát, megismerhető rajtuk keresztül a magyar címerfejlődés éppúgy, ahogy az uralkodók portréi vagy a keresztény hitvilág, nem túlzás azt állítani, hogy a pénzek szinte önmagukban képesek átfogóan bemutatni Magyarország évezredes történetét. A következő hetekben nyolcrészes, A magyar pénzek művészete című sorozatot indítunk, amelyben megismerkedhetünk a magyar pénzek jellegzetes éremképi elemeivel a kezdetektől napjainkig.


Címerábrázolások

A mai magyar koronás, kétrészű címer egyes elemei először a 13. század első felében tűntek fel a pénzeken. A hétszer vágott mező, közismert nevén az árpádsávok első megjelenése Imre király 1202-ben íródott oklevelének aranyból készült függőpecsétjén, azaz aranybulláján látható. Bár tényszerűen nem bizonyítható, de feltételezhető, hogy a vágásos címerpajzsot már apja, III. Béla (1172–1196) is használhatta, mindenesetre másik fia, II. András (1205–1235) kezdi el megjeleníteni pénzein ezt a címerelemet. Az apostoli kettős kereszt első formájában egy 12. század második felében készült, feltételesen III. Bélához köthető ún. anonim (felirat nélküli) denáron látható, címerpajzsba foglalt változata azonban csak IV. Béla (1235–1270) egyik korai pénztípusán adatolható.

Az Árpád-ház kihalását követő késő középkori magyar uralkodók pénzeire a vegyes címerhasználat jellemző, miszerint együttesen alkalmazták a magyar címerelemeket, a kettős keresztet és a vágásos címert saját családi jelvényeikkel, illetve más, általuk uralt országok címereivel. Így Anjou-házi királyaink együtt szerepeltették a magyar vágásokat az Anjou-liliomokkal, majd az áprádsávok és a kettős kereszt mellett a 14–15. század folyamán feltűnik a magyar pénzeken a brandeburgi sas, a cseh oroszlán, az osztrák pólya, a lengyel sas és a litván lovag is. Az árpádsávok és a kettős kereszt egy címerpajzsban történő egyesítésére először I. Ulászló (1440–1444) uralkodása alatt került sor, de ez a változat ekkor még nem nyert teret a magyar heraldikában. I. Mátyás 1467-es pénzreformját követően egy új címerváltozat került bevezetésre: a négyrészre osztott címerpajzsba a magyar vágások, a kettős kereszt, a dalmát leopárdfők és a cseh oroszlán került, szívpajzsba az uralkodó családi címere, a csőrében gyűrűt tartó holló. Ez a címertípus hosszan meghatározta a magyar pénzek kinézetét annyi különbséggel, hogy a Jagelló-házi uralkodók idején a hollót felváltotta a lengyel sas, a Habsburgok pedig azt osztrák pólyára cserélték.

A 16. század második felében létrejött és közel másfél évszázadon át fennálló szuverén Erdélyi Fejedelemség címerhasználata természetesen jelentősen eltért a Magyar Királyságétól. Erdélyben a három országalkotó nemzet címerelemei domináltak, azaz a magyarokat megszemélyesítő kiterjesztett szárnyú sas, a székelyek napja és holdja, illetve a szászok hét bástyája, mellettük rendszerint szívpajzsban feltűnt az éppen regnáló fejedelem családi címere is.


Mária Terézia uralkodásával ismét megjelent és egyre nagyobb teret nyert a korábban szórványosan használt, Szent Koronával megkoronázott kétrészű magyar címer, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idején a tagországok nagycímerén szívpajzsba került. A pengő pénzrendszer veretein szintén a koronás magyar címer szerepelt. Az 1946. augusztus elején bevezetett forint pénzrendszer érméin háromnegyed évszázad alatt többször is változott a magyar címer. A pénzeket kezdetben a korona nélküli, ún. Kossuth-címer díszítette, ezt váltotta fel 1949-ben a szovjet tagköztársaságok címereire hasonlító Rákosi-címer, majd az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően a Kádár-címer. Az Országgyűlés több változat – Kossuth-címer kontra Szent Koronás-címer – megvitatása után az 1990. július 3-án megtartott szavazással a koronás kiscímer mellett döntött, amelyet a 2011. évi Alaptörvény is megtartott. Ennek értelmében a jelenleg forgalomban lévő érmék közül a 10 és 100 forint névértékű darabokon, illetve minden bankjegyen a Szent Koronás kétrészű magyar címer látható. 

További híreink
Nyerj jegyet a BME Egyetemi Napokra és találkozz Pénzmúzeummal!

Idén a Pénzmúzeummal is találkozhattok különböző fesztiválokon, ahol többek között VR-szemüveggel tehettek virtuális sétát a kiállítás terében.

2022. szeptember 09.
1 perc olvasás
Közgazdasági Diákolimpia a Pénzmúzeumban

Nemzetközi döntőt szervezett a Magyar Közgazdasági Társaság

2022. szeptember 09.
3 perc olvasás
Hunyadi János aranyforintja emlékérme-kibocsátás

A Magyar Nemzeti Bank „Hunyadi János aranyforintja” megnevezéssel különlegesen értékes arany emlékérméket bocsát ki

2022. szeptember 06.
4 perc olvasás
Az alkotó elme csodája – Együttműködés az Álmok Álmodói kiállítással

Fantasztikus lehetőség nyílik meg a Pénzmúzeum látogatói előtt egy új együttműködésnek köszönhetően.

2022. augusztus 31.
2 perc olvasás