/
/
/
Az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteménye bemutatkozik a Pénzmúzeumban

Az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteménye bemutatkozik a Pénzmúzeumban

2022. április 26.
6 perc olvasás
gyujtemeny-2.jpg

Az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteménye bemutatkozik a Pénzmúzeumban

Március 15-én nyitotta meg kapuit az érdeklődők számára a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. Annak ellenére, hogy itt nem egy hagyományos numizmatikai kiállításba lépnek be a látogatók, hanem egy gondosan felépített élményutat tesznek meg a pénz világa körül, amelyet interaktív játékok és látványos vizuális bemutatók kísérnek végig, természetesen nem hiányozhatnak a pénzt mint forgalmi eszközt bemutató terek sem. Ezer év magyar pénztörténetének tárgyi emlékeiből, azaz az érmékből, bankjegyekből, illetve az előállításukhoz használt verőtövekből és nyomólemezekből is válogatást nyújt a kiállítás. Honnan származnak ezek a tárgyak? Természetesen a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteményéből!

A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteményének kialakulása az „ősidők homályába” vész, de valószínűleg már az 1878-ban alapított Osztrák–Magyar Bank is rendelkezhetett valamilyen kezdetleges éremgyűjteménnyel. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően 1924-ben alakult meg a Magyar Nemzeti Bank, amely a törvényi előírás szerint az általa kibocsátott pengő pénzrendszer bankjegyeinek valódi nemesfémfedezetet kellett biztosítania: ezek között természetesen voltak a mindennapi pénzforgalomból kivont magyar és külföldi arany- és ezüstérmék is. 1946-ban említik először a Bankmúzeumot, majd a folyamatosan gyarapodó kollekció 1974-ben – a Magyar Nemzeti Bank alapításának 50. évfordulóján – hivatalosan is megkapta a közgyűjteményi besorolást, a Művelődési Minisztérium 1985-ben szakmúzeummá nyilvánította, 2021-ben pedig országos gyűjtőkörű szakmúzeummá vált. A gyűjtemény eredetileg az MNB Szabadság téri székházában volt látható, 2021 szeptemberében került át a Pénzmúzeumnak is helyet adó volt Postapalotába, ahol előzetes egyeztetés alapján immáron kutathatóvá is vált.

A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye mind darabszámát – több, mint 60 000 darab egyedi műtárgy –, mind jelentőségét tekintve a második legnagyobb hazai, rendszerezett numizmatikai gyűjteménynek számít. Bár a gyűjtemény rendelkezik kisebb mennyiségű antik (görög, római és bizánci) éremanyaggal, legjelentősebb részét a magyar és erdélyi fizetőeszközök sorozata teszi ki a 11. századtól napjainkig. Nem meglepő viszont a külföldi XIX–XX. századi aranyérmék hatalmas mennyisége, ezek túlnyomó többsége eredetileg nyilvánvalóan a nemesfémtartalék egy részét alkotta, csak később kerültek át az éremgyűjteménybe.

A gyűjtemény létrehozásának kezdetétől a gyarapítás legfontosabb célja az volt, hogy minél jobban reprezentálja a magyar pénztörténetet, amelyet akár oktatási, akár kiállítási célokra fel lehet majd használni. A gyűjtemény gyarapodását kezdetben magánszemélyek és banki alkalmazottak ajándékai jelentették, majd fejlesztését a Magyar Nemzeti Múzeum is támogatta duplumanyagainak átadásával. Jelentős számú numizmatikai anyagot jelentett a bankon belüli átvétel – a forint pénzrendszer fizetőeszközei, érmék, bankjegyek és emlékpénzek –, de egy idő után lehetőség nyílt a szisztematikus gyűjteményfejlesztésre is. Az 1990-es években a bank már éves rendszerességgel vásárolt a gyűjteményéből hiányzó magyar vonatkozású numizmatikai anyagot árveréseken, illetve éremkereskedőktől éppúgy, mint magánszemélyektől. Ezen időszak kiemelkedő beszerzései közé tartozott egy közép- és kora újkori garasgyűjtemény megvétele, valamint az 1994-ban Zürichben Nicolas M. Salgo, az Amerikai Egyesült Államok volt budapesti nagykövetének hatalmas magyar és erdélyi pénzeket tartalmazó kollekciójából számos darab megvásárlása.

A Pénzmúzeum kiállításán természetesen nem nyílt lehetőség a több, mint 60 000 egyedi műtárgy bemutatására, de egy gyönyörű, reprezentatív, mintegy kétezer darabos válogatás azért kikerült a forgalmi eszközöket, azaz az érméket és bankjegyeket bemutató teremben. Az Árpád-kori pénzverés legritkább és legértékesebb darabjának számít az első magyar pénz, amelyből kevesebb, mint ötven példány ismert a világon: ennek a típusnak egy példányát a Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye őrzi, ez az ezüstdénár az első helyen szerepel a Pénzmúzeum kiállításán. A késő középkori magyar pénzverés kiemelkedő darabjainak számítanak II. Ulászló guldinerének aranyveretei, ahogy a magánpénzek közül Zrínyi Miklós garasai. Az újkorban párhuzamos pénzverés folyt a Habsburg uralom alatt álló Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben, ez az időszak számít az ezeréves magyar pénztörténet leglátványosabb korszakának: a tenyérnyi arany- és ezüstpénzek közül kiemelkedik néhány unikális, vagyis a világon csupán egy példányban ismert darab, mint például Székely Mózes ötszörös dukátja 1603-ból, vagy Báthory Gábor 1612-ben veretett nyolc dukát súlyú aranyérme. A modern időszakot is számos ritkaság képviseli, többek között látható itt a magyar szabadságharc idejének papírpénzei, az ún. Kossuth-bankók, valamint a korona, pengő és forint pénzrendszer ritkaságai is.

További híreink
Múzeumok Éjszakája

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Múzeumok Éjszakája a Pénzmúzeumban.

2022. június 29.
2 perc olvasás
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 9. rész

Kevéssé közismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét.

2022. június 27.
5 perc olvasás
JÚNIUS 25. NYITVATARTÁS

Múzeumok éjszakája különleges nyitvatartás

2022. június 24.
1 perc olvasás
Válogatott ritkaságok az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményéből 8. rész

Kevéssé közismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank őrzi az ország második legnagyobb pénztörténeti gyűjteményét.

2022. június 16.
4 perc olvasás