/
/
/
A pénztervező és vésnök, akire a pénzhamisítás gyanúja vetült

A pénztervező és vésnök, akire a pénzhamisítás gyanúja vetült

2024. június 12.
pénztervező1

A pénzek tervezőiről kevés szó esik, pedig munkáikkal nap mint nap találkozunk. Számoljuk fel ebbéli hiányosságainkat és ismerjük meg a 20. század első felének egyik legmeghatározóbb pénztervezőjét és éremművészét, Berán Lajost.

Berán Lajos 1882. június 9-én született Budapesten. Szobrászatot tanult a magyar éremművészként megalapozójának tartott Telcs Edénél. 1903-ban, 21 évesen pályázatot nyert Trefort Ágostonról készített plakettjével. Ennek sikere nyomán határozta el, hogy az éremművészet lesz az ő útja.
Berán egyaránt otthon volt a vert, az öntött érmek technikájában, sőt az acélba metszés területén is. A fémpénzek kötött műfaja kevésbé adott arra lehetőséget, hogy kamatoztathassa kiváló portréábrázoló tehetségét. Amikor indult, a kiírt emlékpénz-pályázatok kivétel nélkül az ő győzelmével végződtek. 1931-ben nevezték ki a m. kir. Állami Pénzverő fővésnöki posztjára – ma ez a poszt a művészeti vezetőnek felelne meg – , ami addigi érmészeti munkásságának elismerését jelentette. Pénzeit a művészi megjelenés és a technikai tudás összhangja jellemzi.

pénztervező1

A pengők közül az alábbiak tervezője Berán Lajos:
Ø 2 pengő, ezüst, a 300 éves Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának emlékére, 1935
Ø 2 pengő, ezüst, II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára, 1935
Ø 2 pengő, ezüst, Liszt Ferenc emlékére, 1936
Ø 5 pengő, ezüst, Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulójára, 1930
Ø 5 pengő, ezüst, Horthy Miklós, 1938, 1939
Ø 5 pengő, ezüst Szent István halálának 900. évfordulójára, 1938. Nemzetközi elismerést is elért terve. 1965-ben egy nemzetközi zsűri a világ legszebb pénzének választotta

pénztervező 2

Ø 5 pengő, alumínium, Horthy Miklós születésének 75. évfordulójára, 1943
Ø 1 és 2 pengő, alumínium, verték 1941 és1944 között
Ø 20 fillér, acél, verték 1941 és 1944 között


Ő tervezte a bolgár 100, 50 és 20 levás pénzérmeket 1930-ban. Kilenc évvel később pedig a Finn Nemzeti Bank felkérésére tervezett 50 márkásokat a közelgő olimpiai játékok tiszteletére, de a megvalósulás és a Tokióban és Szapporóban megrendezendő olimpia a háború kitörése miatt elmaradt.

Tanító célzat
Kötelességének érezte az éremművészet népszerűsítését, erről szakcikkeket is írt. Az érmek nevelő hatását hangsúlyozta. „Az érem tanít, történelmet magyaráz és a művészetek iránti érzésünket fejleszti.” – vallotta. Az éremképek üzenetközvetítő és propaganda szerepét már a római császárkorban felismerték. Ez nem változott az évezredek során. Ebből a szempontból a pénzérem és az emlékérem hasonló módon felhasználható. A tapasztalat szerint a pénzérmék több emberhez jutnak el, mint az emlékérmék, vagy akár a modern kor emlékpénzei, vagy a jubileumi célú forgalmi pénzek, de az emlékérmek szemlélésének az érmek birtokosai nagyobb figyelmet szentelnek. Az éremkedvelő gyűjtők körében pedig egyaránt népszerűek a pénzérmék és az emlékérmék. Ez nem véletlen, hiszen épp Berán Lajos pályája bizonyítja, hogy a művész személye, a verde, a megjelenített téma is lehet azonos. Kiemelkedő történelmi személyiségek és a kortársak portréit is elkészítette, például mesteréét, Telcs Edéét és az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházának (a későbbi Magyar Nemzeti Bank székház) tervezőjéét, Alpár Ignácét is az építész 70. születésnapja alkalmából.

pénztervező 4

Sokoldalú tehetség

Berán aktív tagja volt a Magyar Numizmatikai Társulatnak, ahol többször tartott előadást, például modern kori pénzhamisításról. Számos zsűribe, szakmai bizottságba hívták szakértőként. Érem- és plakettművészetén kívül szobrok és emléktáblák is keze munkát dicsérik a fővárosban és vidéken egyaránt. Több közülük ma is látható, például Budapesten a Petz Samu kút az I. kerületi Szilágyi Dezső téren, az első világháborúban elesett postások emlékére készült dombormű a Főposta falán a Petőfi Sándor utcában, a Hatvani kapu emléktáblája a Kossuth Lajos utcában. A magyar sportplakettek megteremtését Berán nevéhez fűzik, ő emelte az addig kezdetleges szintű sportegyesületi érmeket magas művészi színvonalúra.

Humora miatt csendőrök kezére került

Ha lehetősége nyílt rá – akár az éremfelületeken – humorát is megcsillantotta. Az egyik anekdota szerint Berán egyszer a vonaton utazva zsebéből elővett egy marék 5 pengős próbaveretet és egyik tenyeréből a másikba csörgetve játszott velük. Az utasok megkérdezték, honnan vette ezeket a fényes ezüstpénzeket. „Az éjjel csináltam őket” – felelte meggyőzően. Egy nagyobb állomáson a vonat hosszabb ideig állt, az egyik utas leszállt, majd két csendőr kíséretében tért vissza. Berán Lajosra mutatott. A csendőrök bekísérték, igazoltatták, de szóhoz nem engedték jutni, hiába tiltakozott. Végül nehezen, de sikerült az őrsparancsnok előtt tisztázni magát a pénzhamisítás gyanúja alól.

pénztervező3

A két világháború közötti időszak legfoglalkoztatottabb magyar éremművésze 1943-ban, 61 évesen hosszas betegség után elhunyt. Az 1946-ban bevezetett forintrendszer első címletei között nem volt 5 filléres, de hamar kiderül, a pénzforgalom igényli ezt a címletet. Berán özvegyétől sikerült megvásárolni annak a balra néző, pártás leányfej ábrázolásnak a felhasználási jogát, amely az 1948-ban bevezetett 5 filléres előlapjára került. Az alumíniumból vert pénz hivatalosan 1992. szeptember 30-ig volt forgalomban, de 1978-tól már kizárólag a gyűjtők számára a lefóliázott forgalmi sorokhoz vertek évente 30-30.000 darabot, sőt 1990-ben és 1991-ben csak 10.000-t. Ez az egyetlen forint rendszerben vert pénz, amely – ha posztumusz módon is – Berán Lajos nevéhez fűződik.

További híreink

Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeumban

A Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeum havonta jelentkező eseménysorozata. Ismeretterjesztő előadásaink a pénzt helyezik a beszélgetés középpontjába.

2024. július 08.
MNB100- ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY második forduló nyertesei

Kisorsolásra kerültek az MNB100- ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY első fordulójának nyertesei

2024. július 03.
MNB100- ORSZÁGOS PÉNZÜGYI VERSENY 3. fordulójához felkészítő cikk

A harmincas évek válságától a második világháborúig

2024. július 02.
A Pénzmúzeum Panoráma Terasz nyitvatartása július 1-jétől megváltozik!

Minden nap 14:00 órától este 23:00 óráig várja vendégeit a Pénzmúzeum Panoráma Terasz!

2024. június 30.