A pénz, jelenjen meg az érme vagy bankjegy formájában, nem csupán az állami szuverenitás kifejezőeszköze, a gazdasági élet és a kereskedelem mozgatórugója, hanem kora kultúrájának, művészetének és világlátásának hű lenyomata. Az éremképek visszatükrözik a korszak művészeti stílusát, megismerhető rajtuk keresztül a magyar címerfejlődés éppúgy, ahogy az uralkodók portréi vagy a keresztény hitvilág, nem túlzás azt állítani, hogy a pénzek szinte önmagukban képesek átfogóan bemutatni Magyarország évezredes történetét. A következő hetekben nyolcrészes, A magyar pénzek művészete című sorozatot indítunk, amelyben megismerkedhetünk a magyar pénzek jellegzetes éremképi elemeivel a kezdetektől napjainkig.

A cikksorozat nyolcadik részében az 1946-ban bevezetett forint pénzrendszer éremképi ábrázolásainak járunk utána. Tudtátok, hogy a forint érméken a legtöbbször felhasznált ábrázolásnak Kossuth Lajos portréja számított? A forint pénzrendszer érméivel Te is találkozhatsz majd a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeumában, ahol bemutatjuk a közép- és újkori magyar forgalmi pénzeszközöket is.

A forint pénzérmék ábrázolásai
A forint pénzrendszer hivatalos bevezetésére 1946. augusztus 1-jén került sor, ugyanakkor a Magyar Állami Pénzverő már 1945 novemberében megbízást kapott az új váltópénz-sorozat terveinek elkészítésére. Az új érméken új szimbólumok jelentek meg, a címerábrázolásokról lekerült a korona, a békegalamb a háború lezárását jelképezte, míg a búzakalász már a bevezetni kívánt szocialista gazdaság kialakítását vetítette előre. A címletsor legértékesebb, ezüstből készült elemén, az 5 forintoson Kossuth Lajos portréja került megjelenítésre, az érme peremén a „MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA” felirat olvasható.

Az érme címletsor az évek során új elemekkel bővült: 1948-ban jelent meg az 5 filléres, előlapján balra néző leányfejjel, és az 50 filléres, amelyet kezdetben üllőn ülő kalapácsos férfi alakja, majd 1967-től az Erzsébet-híd látképe díszített. 1971-ben jelent meg a 10 forintos címlet, rajta a budapesti Szabadság-szobor, majd 1982-ben a Dózsa György arcképével díszített 20 forintos. Az érméknek az idő múlásával többször változott az alapanyaguk, a méretük, de változtak rajtuk – a történelmi változások lenyomataként – az államformát követő címerábrázolások: a Kossuth-címert 1949-ben váltotta az ún. Rákosi-címer, 1957-ben jelent meg a Kádár-címer, mígnem 1990-től napjainkig a koronás magyar címer.

Teljesen új, egységes forint érme címletsort csak a rendszerváltás hozott. Az új forgalmi érmesor tervezésére a Magyar Nemzeti Bank 1991- ben nyilvános, jeligés pályázatot hirdetett. Csak teljes érmesorral lehetett pályázni, ami a hét címlet (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 forintos) esetében összesen 14 érmeoldal gipszmodellben történő elkészítését jelentette. A lakosság a 11 kiválasztott pályaművet a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthette meg és szavazhatott róluk. Csaknem 13 ezer látogató kereste fel a pályamunkákat kiállító tárlatot.

A szakértők véleménye és a közönségszavazatok alapján a pályaművekből nem lehetett egyetlen művész alkotását kiválasztani, ezért olyan döntés született, hogy két pályamű értékeinek felhasználásával alakuljon ki az új érmesor. A sorozat valamennyi címletének előoldalán a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat volt olvasható (ami 2012-től MAGYARORSZÁG-ra változott), valamint címletenként váltakozva a címer és egy-egy védett magyar növény, illetve állat képe jelenik meg. A 2 forintoson a magyar kikerics, az 5 forintoson a fehér nagykócsag, a 20 forintoson a magyar nőszirom, az 50 forintoson pedig a kerecsensólyom. A többi címleten (1, 10, 100 forintoson) az újra a Szent Koronával ékesített köztársasági címer látható. Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel arab számokkal. Az új forgalmi érmesor 1993-as bevezetése óta eltelt közel három évtized alatt több változtatást is végrehajtott az MNB. Az 1994. április 29-én kibocsátott ezüst 200 Ft-os forgalmi érmét, amelynek hátlapját kezdetben az MNB székházának képe, majd Deák Ferenc portréja díszített, az MNB 1998. április 3-án bevonta, majd ugyanezen címletből 1998. február 1-jén bankjegy került kibocsátásra. 2009. június 15-én a 200 forintos bankjegycímletet érmére cserélte a jegybank, melynek a Lánchidat ábrázoló éremképét – a történelem folyamán először – internetes szavazás keretében választhatta ki a magyar lakosság. 1996. október 21-én kibocsátásra került – az 1993-ban bevezetett egyszínű, nagyméretű 100 forintos helyett – a ma is forgalomban lévő kisebb átmérőjű, bicolor 100 forintos érme, előlapon Kossuth Lajos portréjával. 2008. március 1-jén bevonásra kerültek az 1 és 2 forintos érmék. 2019. október 1-jétől új alapanyagú 100 forintos érmét bocsátott ki az MNB, a régi, acél alapanyagú érmék azonban továbbra is forgalomban maradtak.