A milliárdokat érő Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben című gyűjtemény, melyet 2025. február 28-án az MNB páncélautója szállított haza, március 15-től a Nemzeti Múzeumban várja az érdeklődőket. A tárlathoz a Pénzmúzeum a Törő-gyűjteményből 195 ezüsttallért és 13 korabeli verőtövet kölcsönzött. Lássuk most a gyűjtemény 5+1 legizgalmasabb tételét, amit mindenképp látni kell! 

1. A legrégebbi
Az erdélyi fejedelmi pénzverés 1556-ban indult el, János Zsigmond idején. Az uralkodó 1562-ben egy új pénznemet is bevezetett, az ezüst tallért, amelyet először 1562-ben veretett Szebenben. A Pénzmúzeum tárgyai közül ez a legrégebbi darab, ami a kiállításon látható. Az érme előlapján a Szapolyai család címere látható, farkassal, hold- és napábrázolással, alul a verési évszámmal: 15 - 62. A címer felett I E R V rövidítés, ami annyit jelent: II. János Magyarország királya. A tallér hátoldala sima. Egyszerűsége miatt szükségtallérnak, vagy tábori tallérnak is nevezik.

2. A legszebb
Bár az Erdélyi Fejedelemség negyedik uralkodója volt, mégis Báthory Zsigmond alapozta meg a térség pénzverését. Elődeihez képest sokkal több címletet bocsátott ki, és ezüst tallérokat is jóval nagyobb számban veretett. Az 1589-ben Nagybányán készült tallérja (amely az erdélyi fejedelmek ezüst tallérjai közül talán a legszebb) mégis a fejedelem ábrázolása miatt érdekes. Báthory Zsigmond az érme előlapján díszes páncélban látható, jobb kezében buzogányt tart, az éremkép jobb szélén pedig egy sisak található. A buzogány szinte mindegyik talléron megjelenik, ugyanis az erdélyi fejedelmek hatalmi reprezentációjának bevett tárgyi eleme volt. Az érme hátlapján a Báthory család sárkányfogas címere látható.

3. A legértékesebb
Az Erdélyi Fejedelemség pénzverésének csúcsát Apafi Mihály idejeén érte el. Az egyik legértékesebb darab, – biztosítási érték szerint (25 000 euró) – az 1672-ben kibocsátott ezüst tallér, amelyen a fejedelem képének aprólékosan kidolgozott ábrázolása látható. Az érme előlapján a díszpáncél mintázatának részleteit is megfigyelhetjük. Az uralkodó kucsmát visel, jobb kezében jogart tart, baljával pedig egy szablya markolatát fogja. Az érme hátlapján díszes kartusban egyesített erdélyi-Apafi címer látható.

4. A legvagányabb
Bethlen Gábor ezüst tallérjai a többiektől eltérően azért is különleges, mert ezeken az ábrázolásokon aprólékos kidolgozásuk miatt a fejedelem divatos haj- és szakállviseletét is megfigyelhetjük. Ahogy az az 1621-ben Nagybányán veretett tallérján is látható, Bethlen Gábor (korabeli szóval) üstököt hordott, ami mai kifejezéssel élve a hiszpterek megjelenésével azonos. Tehát itt a délceg alkat mellett a divatosan fazonírozott arcszőrzet sem mellékes körülmény. Az érme hátoldalán a magyar Szent Korona ábrázolása alatt kartussal díszített magyar-erdélyi címer látható, a szívpajzsban a Bethlen család címerével. Bethlen Gábor a Szent Koronát 1620-tól, magyar királlyá való választásától többször is szerepeltette érméin.

5. A legfurcsább
Barcsay Ákos éremverése újabb különlegesség. A mindösszesen csak 3 évig uralkodó fejedelem 1660-ban Brassóban ugyanis olyan ezüst tallért veretett, amelynek egyik oldalán egyesített erdélyi-Barcsay címer látható, a másikon pedig a Biblia 130. zsoltárának egy részlete. A körirat alapján: „De profundis clamavi ad Te, Domine” Vagyis: „A mélységből kiáltottam hozzád, Uram!” - könyörög a fejedelem isteni kegyért. Itt az érme már korántsem egy büszke fejedelem képét mutatja, sokkal inkább súlyos politikai krízisről árulkodik. Barcsay Ákos fejedelemmé választásának ugyanis hatalmas ára volt: a szultán 500 000 tallér egyszeri hadisarcot követelt, valamint évente 80 000 tallér adót, ami kimerítette az Erdélyi Fejedelemség erőforrásait.

+1: A legritkább
Míg az Erdélyi Fejedelemség korából számos érme fennmaradt, verőtövek annál kisebb számmal. Ennek az az oka, hogy a verőtöveket rendszerint újrahasznosították, hogy újabb érméket készítsenek velük. Néhány darab azonban így is túlélte a történelem viharait, és megtekinthető a Fejedelmek aranya című kiállításon. Az egyik, éppen az imént említett 1672-ben Apafi Mihály által veretett tallér Brassóban kibocsátott változatához kapcsolódik. A közel 3 kg súlyú és 175 mm hosszú acél verőtőn az előlapi éremkép tükrözött mása látható.