/
/
/
150 éves Budapest

150 éves Budapest

2023. november 17.
6 perc olvasás
Budapest_150

Ma 150 éve, hogy lezárult Budapest városegyesítése: 1873. november 17-én díszközgyűlés keretén belül egyesült Pest, Buda és Óbuda. A főváros fizetőeszközeink tervezőit is megihlette, több ikonikus helyszín is megjelenik bankjegyeinken és pénzérméinken. Körképünkben sorra vesszük, hogy fizetőeszközeinken mikor és hogyan jelentek meg az ikonikus budapesti helyszínek.

Ön hány fizetőeszközre emlékszik, amin a ma 150 éves Budapest valamely neves helyszíne szerepel? A főváros fizetőeszközeink tervezőit is inspirálta, több ismert helyszínnel találkozhatunk bankjegyeinken és fémpénzeinken. A legtöbbször a főváros szimbólumaként is gyakran azonosított Lánchíd jelenik meg. Számos ország bankjegyeihez hasonlóan a pénzek legjellegzetesebb elemei az előoldali portrék. Kevesebb figyelem irányul a hátoldalakra, ahol gyakran az adott ország életében fontos helyszínek bukkannak fel. A jelenleg forgalomban lévő bankjegy-sorozat hat címletének hátoldala az előoldal portréjához, azaz az ábrázolt személy munkásságához, életéhez kapcsolódó helyszínt örökít meg. Az 500 forintoson a Rákócziak sárospataki vára, az 1000 forintoson Mátyás király visegrádi palotájának reneszánsz kútja, az 5000 forintoson a nagycenki Széchenyi-kastély, a 10.000 forintoson az egyik első királyi székhely, Esztergom látképe, a 20.000 forintoson Deák Ferenc munkásságának fontos helyszíne, a régi Képviselőház látható. A sor legkisebb címletét, a 200 forintost már kivonták a forgalomból. Előoldalán Károly Róbert (I. Károly) királyt, hátoldalán a diósgyőri várat ábrázolja. A 2000 forintos címlet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portréjával jelent meg. Életéhez nem lehet olyan jelentős helyszínt kötni, ami a mai Magyarország területén lenne, így a választás egy festményre, Madarász Viktor Bethlen tudósai körében című alkotására esett.A sorozat hátoldali ábrázolásai közül, csak egy helyszín budapesti: a mai Bródy Sándor utcában található, Ybl Miklós tervezte régi Képviselőház, amely előtt a Múzeumkert egy részlete is látható.

Budapest a régebbi bankjegysorokon
A jelenleg forgalomban lévő bankjegysor előtt kizárólag fővárosi helyszínek képét választották a fém- és papírpénzekre. Nem mindig volt cél az elő- és hátoldali ábrázolások összhangja, sőt a város bemutatása sem. Sokkal inkább egy mindenki által ismert, szimbolikusnak is mondható városképet, vagy építményt választottak. Magyar forgalmi pénzen először az 1920-as 10 koronás államjegyeken jelenik meg városkép. Előtérben a Lánchíd, a Duna, háttérben a budai Vár látható. A magyar pénztörténetben egyedülálló módon a városkép a pénz előoldalára került, azon belül is – szintén szokatlan módon – felül középen kapott helyet. Ugyanez a városrészlet jelenik meg az 1926-os és az 1928-as 5 pengős bankjegyen is. A Lánchíd nélkül a Dunát és a budai Várat mutatja a 100 pengős hátoldala 1926-ban Helbing Ferenc, majd négy évvel később Jaschik Álmos felfogásában. Helbing változatát 1945-ben az inflációs sorhoz ismét felhasználták.
Az 1920-as sorozat 20 koronásán a hagyományos módon, az előoldal jobb oldalán, ovális keretben a Mátyás templom látható. Az első 10 pengősökön a Parlament képe kapott helyet. Az 1926-os változat köszön vissza a hiperinflációs sor több címletén, a Százmillió, a Százmillió mil- és a Százmillió B.-pengőn. Ugyancsak a Parlament a fő motívuma az 1945-ös alumínium 5 pengősnek.A Gellért-hegyről nézve mutat be budapesti látképet az 1943-as 1000 pengős bankjegy a Lánchíddal és a távolban felsejlő Margit híddal. Hasonló nézőpontot választott az 1970-ben forgalomba hozott, az akkor megjelenésében a hagyományostól eltérő megjelenésű 500 forintos bankjegy tervezője, Nagy Zoltán is. A kép előterét az új Erzsébet híd uralja. 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémia került az 5000 forintos bankjegy hátoldalára, míg az előoldalon Széchenyi István jól ismert portréja látható.

Fémpénzek és a főváros
Kevés fémpénzünkön jelennek meg városképi elemek. A korszak egyik büszkesége, az új Erzsébet híd került az 1967-ben forgalomba hozott alumínium 50 filléresre, amellyel 1999-ig lehetett fizetni. 1971-től a 10 forintos fémpénz előlapján a Gellért-hegyi Szabadság-szobor volt a fő motívum. 1992-től mindössze hat évig volt törvényes fizetőeszköz az ezüst 200 forintos, melynek előlapján a stilizált Lánchíd látható. A jelenleg is forgalomban lévő, nemesfémet nem tartalmazó, bicolor 200 forintos érdekessége, hogy az éremkép fő eleméről a lakosság 2008-ban interneten és telefonon szavazhatott. Három téma, azon belül két-két motívum közül választhattak: a meglévő sort kiegészítő védett madarakra és növényekre, és két hídra, az akkor frissen átadott Megyeri hídra és a Lánchídra lehetett voksolni. A legtöbb szavazatot a Lánchíd kapta. Egyedülálló a Magyar Nemzeti Bank megjelenítése az 1930. évi 20 pengősön. Több mint fél évszázaddal később ugyan rákerült az ezüst 200 forintosokra ismét a jegybank képe, de az ezüstpénzek a magas példányszám ellenére ritkán vettek részt a forgalomban, az átlagember nem ismerte őket.

 

További híreink

Félmilliót is érhet, ha ilyet talál otthon

Mennyit ér ma a világon valaha kiadott legnagyobb címletű pénz, amely történetesen magyar volt?

2024. február 14.
5 perc olvasás
A Pénzmúzeum Panoráma Terasz február 12-én zártkörű rendezvény miatt 12:00-tól 17:00-ig zárva tart!

Február 14-én, szerdán már a megszokott nyitva tartással várjuk a kedves látogatóinkat.

2024. február 09.
1 perc olvasás
Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeumban

A Kávéházi beszélgetések a Pénzmúzeum havonta jelentkező eseménysorozata. Ismeretterjesztő előadásaink a pénzt helyezik a beszélgetés középpontjába.

2024. február 05.
2 perc olvasás
Véget ért a Pénzmúzeum rajzpályázata

Ma az eredményhirdetéssel a végéhez ért "Élményeim a Pénzmúzeumban" című rajzpályázatunk.

2024. február 01.
2 perc olvasás